26 évvel ezelőtt kértük fel a város lakosait, hogy egy húsvét előtti hétvégi napot áldozzanak a liget takarítására. Az első ligettakarítás hideg, szeles időben volt megtartva, de ennek ellenére sokan eljöttek a városból, hogy ezen a napon valami jót tegyenek a ligettel.

Azóta elteltek az évek, és még mindig kötődnek a váciak valamilyen szinten a ligethez. Ide járunk ki imádkozni, pihenni, koszorúzni, csókolózni, sportolni, meditálni, túrázni, kikapcsolódni és még sorolhatnám mi minden céljára jó a mi ligetünk. Sajnos ligetet takarítani már kevesen jönnek el a város lakói közül, hiszen felgyorsult az élet és mindig közbejön valami. Majd jövőre! Mondogatják.

Szerencsére a pedagógusok komolyan vették a felhívást és eljöttek a diákokkal. Mindenkinek akadt munka jócskán. A "Boronkaysok" a fák állapotát mérték fel, a "Mezősök" metszették a cserjéket, a „Kerisek” szemét kommandót szerveztek a kerékpárút mentén, az általános iskolások az avart gereblyézték, és még sorolhatnám az iskolák csoportjainak feladatait. A programban részt vettek a Juhász Gyula, a Földváry Károly, az Árpád Fejedelem, a Karolina, a Pivár Ignác és a Simon Antal általános iskolák, a középiskolák közül a Boronkaysok, a Kerisek, a Mezősök, és a Közgázosok csoportjai szánták rá szabadidejüket a liget szépítésére. Az idén ismét beszálltak a sportolók is a programba, igaz csak a váci evezősök, de ők szombaton több csoportban, agymást váltva szedték a szemetet. Hagyománnyá vált, hogy a politikusok ezen a napon a diákokkal és a váci önkéntes tűzoltókkal együtt a millenniumi emlék kutat és környékét takarítják ki. Szerencsére ez a jó hagyomány megmaradt és a tűzoltók és a diákok mellett a munkában Kovács Ágnes, Kiss Zsolt, Steidl Levente és Váci Károly képviselők is részt vettek. Akik hétvégén a Hétkápolna templomba jönnek imádkozni, azok most a templomkertet szépítették, és akik a horgászbot végét szokták fogni a ligeti tó partján, azok most a gereblye nyelét vették kézbe, hogy a tó környékét takarítsák. A Váci Hulladékgazdálkodási Kft. dolgozói felajánlották az összegyűjtött avar és hulladék elszállítását. Több száz zsák és több konténer hulladékot gyűjtöttek össze a résztvevők, úgyhogy akadt munkájuk a ligetben.

Mire Miklós Püspök vezetésével a "Keresztút" modern zarándoklata elért a ligetbe, már egy megtisztult ösvényen haladhattak, ahol az egymásba boruló fák mesélték, hogy ezekben a napokban több mint 350 diák és felnőtt dolgozott azért, hogy olyan legyen a liget, mint amilyennek minden nap szeretnénk látni.

A takarítási programot (melyet a város támogatásával Dr. Farkas László templomigazgató és Bíró György szerveztek) az önkormányzat benevezte a Föld Órája program versenyére, amire a város a ligetet takarító diákok segítségével egy "Humán Napórát" is készített a Duna-parti sétány mentén.

Minden csoda 3 napig tart, szokták mondani és utána jönnek ismét a szürke hétköznapok. De a csoda megtörtént, a sok gyerek és tanáraik akaratából, és ha egyszer megtörtént, akkor miért ne történhetne meg legközelebb is?

Itt most a ligetben tényleg szükség van a csodára. Mert a stációk és az út közötti japánakácok, akik már leélték a nekik kirótt 80 évüket, haldokolnak. Életveszélyesekké váltak. Eljött az idő, hogy újra telepítsük őket, vagy valami tőlük is alkalmasabb fafajtát. Évekkel ezelőtt próbáltuk az idős fák megmetszésével, facsemeték ültetésével pótolni a liget fáit, de nem vezetett sikerre. A japánakácok cseréje, újra ültetése jelentené a probléma megoldását, amit a Szent István Egyetem Tájépítész hallgatói el is terveztek lépésről lépésre, költségekkel együtt, de a megvalósítás sok pénzt igényel, ami sajnos nem áll rendelkezésére sem az egyháznak, sem a városnak.

Ha már nem hinnénk a csodákban, az emberekben, és a ligettakarítás sikerében, azt mondhatnánk, nem fogjuk megoldani ezt a problémát.

De egy ilyen sikeres program megerősíti hitünket. A segítőknek köszönetet mondunk és újult erővel tovább dolgozunk azon, hogy a liget még sokáig a váci polgárok kedvelt látogatóhelye legyen.

Bíró György