Az országban általános helyzet, hogy a 6-8 éves kor feletti gyerekek többé-kevésbé túlsúlyosak és nem ritka közöttük az extrém módon elhízott gyermek sem. Sajnos egyre gyakoribb kép a lábát összezárni képtelen, lógó hasú kis iskolás. A szülők megváltozott életvitele egyértelműen rányomja bélyegét a felnövekvő nemzedékre. A túlórák és keresetcsökkenés nehezebbé teszik, hogy a gyerekek sportolni járjanak, de nem lehetetlenné! Minden iskolában vannak sportfoglalkozások és a sportegyesületek, szakosztályok is egyre több gyerekkel tudnak, tudnának foglalkozni. Példaként emelném ki Vácon a vízilabdát, evezést, triatlont, kézilabdát, kosárlabdát, focit, akrobatikus tornát és a küzdő sportokat.

A szülők felelőssége, mit vesznek meg a gyerekeknek. Azt a pénzt, amit chipsre, kólára, nyalánkságokra költenek, fordíthatnák az aprónép egészségének megőrzésére is.
Naponta találkozok felnőttekkel, akik szeretnének változtatni életmódjukon, szabadulnának súlyfeleslegüktől. Minél régebb óta túlsúlyos valaki, annál nehezebb a változtatás. Az elhízás nyomait a többség egy életen át viseli és nem mondhatnám, hogy túl nagy büszkeséggel. A vitorlányi ruhadarabok is arról árulkodnak, hogy takargatják testüket, ahogy csak tudják.
Az elhízás egészségügyi és társadalmi vonatkozása sem elhanyagolható kérdés. Az elhízás szövődményeként kialakuló betegségek finanszírozása nem kis teher a családoknak és a társadalomnak. Ha összességében, társadalmi szinten nézzük a kérdést, már komoly gazdasági problémát kezdünk boncolgatni.

Visszatérve a gyerekekre, akik ki vannak téve a szülők és nagyszülők kényeztetésének, szenvedő alanyai lesznek a kórházi tortúráknak, életen át tartó kezeléseknek, gyógyszer szedésnek, pszichés problémáknak, ismerkedési gondoknak.

Mivel is teszünk jót a gyereknek? Azzal, ha megveszünk neki mindent, amit az édességes pult környékén megkíván, vagy ha már kiskorában beleneveljük a sport szeretetét és a mozgás örömét?

Klein István
Személyi Edző, Életmód Tanácsadó
www.edzematestem.hu