egészség
2011. április 30. - Regionális
A második szeretetnyelv - Minőségi idő
Jegyzetek Gary Chapman 'Egymásra hangolva - Az öt szeretetnyelv a házasságba' című könyvéből VIII/4 Minőségi időtöltés?! Ezt olvasva feltehetőleg vannak, akik komoly gondolkodásba kezdenek, milyen különleges tevékenységet végezhetnének társukkal. Azonban azt talán nem is gondolnák, hogy akár egy hétköznapi témájú beszélgetés is minőségi időtöltés lehet, amennyiben azt egymás felé fordulva és egymásra nézve, valóban egymással teszik. Hiszen minden cselekvés csupán eszköz az együttlét élményéhez, mellyel ezt az időt ajándékozzuk társunknak ezáltal szeretetünket közvetítve. Tehát a minőségi idő lényege az együttlét, egymás társaságának élvezete, melyhez szükséges alkotóelem az egymás felé irányuló figyelem. Azonban ez nem csupán fizikai együttlétet jelent, hiszen egymás mellett lévő emberek is lehetnek teljes elszigeteltségben, ha nem figyelnek egymásra.
Figyelmünket kifejezhetjük meghitt beszélgetéssel és kellő empátiával, együttérzéssel is, mely során a társunk mondandóját hallgatva őszinte érdeklődést kifejező kérdéseket tehetünk fel. A kapcsolatokban, kifejezetten a házastársi kapcsolatban együtt érző és együtt értő meghallgatásra van szükség. A hallgatás művészet, mely nem minden esetben működik automatikusan, azonban elsajátítása lehetséges és kifejezetten fontos, legfőképpen ha társunk elsődleges szeretetnyelve a minőségi idő és igazán csak így kerülhetünk hozzá közel. Az odafigyelés művészetének elsajátításához pár segítő szempont:
- Szemkontaktus megtartása beszélgetés közben.
- Társunk meghallgatása közben más tevékenységet ne végezzünk. Minőségi és osztatlan figyelmet szánjunk rá.
- Figyeljük meg a társunkban lezajló érzéseket, ezekre hívjuk fel finoman figyelmét, mert így ő maga is tisztázhatja saját érzelmeit. Pl.: A szavaidból úgy veszem ki, hogy csalódott vagy… Úgy hallom mindez elszomorít…
- Szavai mellett figyeljük testbeszédét is, mert szavaitól teljesen eltérő üzenetet közvetíthet. Eltérés esetén kérdezzünk rá gondolataira és érzéseire.
- Mondandójának félbe szakítását kerüljük. Várjuk meg, amíg befejezi, mielőtt saját hozzászólásunkat elmondanánk, hiszen elsősorban megérteni szeretnénk a másik gondolatait és érzéseit, ehhez pedig elsőként a meghallgatás szükséges.

Amennyiben már elsajátítottuk a meghallgatás technikáját következő lépésként fontos figyelmet fordítani arra, hogy önmagunk érzelmeit és gondolatait is át tudjuk adni társunknak. Hiszen a meghitt beszélgetés lényegének az önkifejezés is fontos alkotóeleme. Azon emberek számára nehézséget jelent, akik olyan családból jöttek ahol gondolatok és érzelmek kifejezése nem volt szokás, vagy negatív reakciót kaptak erre viszonzásul. Ezen lehetséges változtatni! Kezdésnek naponta jegyezzék fel átélt érzelmeiket, ezáltal majd megfigyelhetik saját érzéseiket és így idővel érzelmeik tudatára fognak ébredni. Az új viselkedésforma elsajátításához pl.: naponta háromszor kérdezzék meg maguktól, hogy milyen érzelmeket éltek át az elmúlt pár órában és mindez milyen hatással volt Önökre. Így néhány hét alatt természetessé fog válni, hogy érzéseiket otthonukban is kifejezzék. Szintén fontos tényező, hogy hogyan juttatjuk érzéseinket és gondolatainkat mások tudtára. Ebben a személyiségtípusok játszanak döntő szerepet, melyben az író két típust különböztet meg:
- Holt tenger típus: aki elfojtja érzelmeit és gondolatait, csak befogad, de nem juttat felszínre semmit.
- Csobogó patak típus: akin azonnal átfolynak az információk, azonnal közli a benne zajló eseményeket.

Sok esetben e két szélsőséges típus lép házasságra egymással, mivel épp ezt találják vonzónak egymásban. Pár év elteltével azonban a Holt tenger típusban felmerül, hogy nem jut lélegzethez a kapcsolatban, a Csobogó patak pedig hiányolni kezdi, hogy szinte alig ismeri párját, mivel alig beszél érzéseiről. Ezt a hiányt lehetséges kezelni. A Holt tenger megtanulhatja kifejezni magát, amennyiben a Csobogó patak is megtanul hallgatni.

A minőségi idő egyik tényezője az együtt töltött idő. A közös tevékenység lehet bármi, nem azon van a hangsúly, hogy mit csinálnak, hanem az hogy együtt. A közös tevékenység alkalmával keletkezett közös emlékek elraktározódnak, melyekhez gondolatainkban visszatérve a kapcsolatban ismét feltöltődést hozhatnak létre.

A közös tevékenység lényege az, hogy:
- Legalább az egyik fél érdeklődését szolgálja.
- A másik félnek is legyen kedve hozzá, ha másért nem akkor csupán a másik iránti szeretete vezérelje.

Természetesen a közös tevékenységhez időre van szükség. Azonban, ha megérezzük, hogy mindez ugyanolyan fontos a jól működő kapcsolathoz, mint a testi egészséghez a megfelelő étkezés, motiváltak lesznek majd, hogy időbeosztásukba beleférjen.

A folytatásban a harmadik szeretetnyelvről, vagyis az ajándékozásról lesz majd szó……………..



Gerecze Réka Fanni
pszichológus

Felhasznált irodalom:
- Chapman, G. (2002): Egymásra hangolva, Az öt szeretetnyelv a házasságban, Budapest, Harmat Kiadó