![]() |
egészség
2011. április 2. - Regionális
A szeretet kommunikációja
Hol volt, hol nem volt az üveghegyen is túl volt egy herceg és egy hercegnő. Találkozásuk első alkalmával egymásba szerettek és boldogan éltek gondtalanul, míg meg nem haltak. Ezúttal sem mesét fogok írni, csupán kiragadva a gyermekmesék egy részének fontosabb pontjait szerettem volna érzékeltetni azok, a témához kapcsolódó hiányosságait. A körülöttem és saját esetemben előforduló párkapcsolati problémákat tapasztalva sokszor eszembe jut, hogy igen félre vezettek gyermekként. Ugyanis egyik mese végén sem szerepelt az a nem apró részlet, hogy a kezdeti összecsiszolódás után is igen sokat szükséges dolgozni egy kapcsolaton, ahhoz hogy az működjön és a későbbiekben életben is maradjon.
Az elmúlt alkalommal a kommunikáció, valamint értelmezhetőségének sokszínűségéről volt szó. A szeretet közlése is többféle csatornán át történhet, és ami a legfontosabb, hogy szintén több "nyelven". A szeretetnyelvekkel való megismerkedés drámai pozitív irányú változást idézhet elő a kapcsolatokban. Mindenki azt az üzenetet képes a legnagyobb mértékben értelmezni, amelyre neveltetése, környezete és személyes hajlamai hatására vált a leginkább befogadóvá és adására képessé. Tehát, az a személy, akinek legerősebb szeretetnyelve pl. a testi kontaktus, így fogja leginkább kifejezni szeretetét, azonban ezt felé nem ilyen módon közvetítő társával kapcsolatban valószínűleg úgy érezheti, hogy nem szereti őt és ezáltal hiányérzet léphet fel. Tehát, ha kizárólag saját elsődleges szeretetnyelvünkön kommunikálunk, nem biztos, hogy üzenetünk célba fog érni és előfordulhat, hogy egymást őszintén szerető párok között nem lesz bensőséges és kielégítő érzelmi kapcsolat.
Egy kapcsolatba mindenki különböző személyiségjegyekkel és érzelmi előtörténettel lép be. Nem szükséges feltétlenül mindenben egyetérteni a párnak, de módot szükséges találniuk arra, hogy a különbségeik ne álljanak közéjük. A nem megfelelő módon kifejezett szeretetet üres szeretet tankot hagy maga után, így a párok a megoldásra vezető kommunikáció helyett általában inkább veszekednek vagy visszahúzódnak egymástól. A tele szeretet tank, vagyis egymás érzelmi szükségleteinek betöltése nyugodt és barátságos légkört teremt, mely elősegíti egymás megértését, a különbözőségek kezelését, valamint a problémák megoldását. Egyes szakemberek szerint a szerelem a párzási viselkedés genetikailag meghatározott kísérőjelensége. A személyes én határok átmenetileg leomlanak, belső szexuális késztetések és a szexuális ingerek egybeesése, mely a nemi kapcsolattal a kötődést hivatott kialakítani a fajfenntartás érdekében. A megoldás, ha a szerelem élményét valódi jelentőségének megfelelően átmeneti állapotként éljük át és ennek elcsitulásával az igazi szeretet útján kell tovább járnunk. E szeretetteljes állapot is át van szőve érzelmekkel azonban a megszállottság helyett már az érzelem és értelem összhangja jellemzi. Mindez elérése önfegyelmet igényel és elismeri a személyes fejlődés igényét. A legalapvetőbb szükségletünknek ebben az állapotban már annak kell lennie, hogy társunk őszintén szeressen oly szeretettel, ami nem az ösztönökből fakad és már az értelmi és akarati világban gyökerezik. Olyas valakire van szükségünk, aki tiszta akarattal dönt úgy, hogy velünk él és látja bennünk a szeretetreméltót. Mindez erőfeszítést igényel, hogy saját energiánkat befektetve a másik javát igyekezzünk szolgálni, és ha erőfeszítésünk hatására gazdagodik a másik élete, akkor az minket is örömmel töltsön el, mert őszintén szeretjük a társunkat. Tehát egy kapcsolat fő vonulata az értelmet és akaratot átható szeretet. Gary Chapman öt szeretetnyelvet különböztet meg, melyekről bővebben a következő alkalmakkor írok majd részletesen: 1. Elismerő szavak 2. Minőségi idő 3. Ajándékozás 4. Szívességek 5. Testi érintés (Chapman, 2002). Az általam elkészített és a következő alkalmakkor olvasható összefoglaló sorozat elolvasása után mindenkinek javaslom majd Gary Chapman Egymásra hangolva című könyvének tanulmányozását. Kifejezetten sok felismerést hozhat a pár mindkét felének, és ami a legfontosabb, hogy mivel egy a kapcsolatukban semleges harmadik féltől kapják majd az információt így talán még a legellenállóbb alany is elgondolkodik az olvasottakon. Ennél a pontnál lép életbe az érzelmi intelligencia és a változásra való hajlandóság és képesség. Reményeim szerint ezzel a kis kedvcsinálóval hozzá járulhatok, hogy az olvasók őszintén elbeszélgessenek párjukkal igényeikről, hiányaikról, valamint a továbbiakban felismerjék, hogy a kapcsolatukat hogyan tehetnék még harmonikusabbá egymás teljesebb megértésével. Gerecze Réka Fanni pszichológus Felhasznált irodalom: • Chapman, G. (2002): Egymásra hangolva, Az öt szeretetnyelv a házasságban, Budapest, Harmat Kiadó |