egészség
2011. március 26. - Regionális
Kommunikációs különbségek- Valóban egy nyelvet beszélünk?
A címet olvasva vajon mi jutott legelőször eszükbe? Első hallásra úgy tűnhet a kommunikációval kapcsolatosan nincs mit megemlíteni, hiszen minden nap automatikusan tesszük. Azt azonban talán nem is gondolnák, hogy ezt több szinten is műveljük. Ugyanis életünk szinte minden pillanatában kommunikálunk és megnyilvánulásainkkal valamilyen üzenetet továbbítunk a külvilág felé. Azonban vajon mindezt a fogadó fél úgy is értelmezi, ahogyan az üzenetet küldő fél?
A kommunikáció egyszerre többcsatornás és többszintű folyamat. A többcsatornás jelleg a két fő kommunikációs csatorna - a verbális és non-verbális - jelenlétét takarja, míg a többszintűség egy tartalmi (ami egy konkrét közleményben elhangzik) és egy viszonyszintre (az elhangzottak jellege: parancs, kérés, tréfa) utal. A verbális kommunikációnak számos összetevője van, mint pl.: a légzés, a beszédhangképzés és kiejtés, a hangsúlyozás, a hanglejtés, a beszédtempó (mely függ az alkalmazott nyelvtől, a beszédhelyzettől, a témától és a beszélő érzelmi állapotáról és egyéniségétől) és a hangerő (mely függ a helyszíntől, az egyéntől és a témától). A non-verbális jelek az üzenet 65%-át alkotják, szóbeli kommunikáció útján pedig csupán egyharmada jut el a hallgatóhoz. A non-verbális kommunikáció jelei közül a legfontosabbak a vokális jelek (a beszélő hangja, kiejtése) és az arc kifejezései, ezen belül a tekintet és a mimika. A tekintet, mind a legtöbb non-verbális jel a kommunikáció során többnyire öntudatlanul reagál az elhangzottakra. Érzéseinket, gondolatainkat arcizmaink mozgása, azaz mimikája is közvetíti. A gesztus, mint pl.: a fej, a kéz, a kar és a láb mozgásai, a non-verbális kommunikáció legkidolgozottabb jelrendszere. A kéz és a kar mozdulatai nagyon sok jelentést hordoznak, mint pl.: a kérés, megtagadás, hívás, figyelmeztetés, eskü, áldás. A keresztbe tett kar zárkózottságra utal, a nyitott tenyér pedig őszinteséget, nyíltságot tükröz, a kéztördelés pedig szorongás közvetítője. Az arccal együtt vizsgálva egyéb kommunikációs üzeneteket is közvetíthet (pl.: fejtámasztás - unalom, a száj elé tett kéz - meglepődés, kimondott szó megbánása, áll simogatása - döntést mérlegelő gondolkodás). A láb a karhoz hasonló jelentéstartalmat hordoz (pl.: keresztbe tett lábak).
Feltehetőleg mindannyiukkal előfordult már életük során, hogy egy beszélgetés alkalmával erős ellentétet éreztek a közölt és a ki nem mondott (non-verbális) információ között. Ilyen esetben nem tudatos ez az észlelés, csupán érzik, hogy valami nincsen rendben. A nem nyelvi, vagyis non-verbális jeleinket sokkal nehezebb kontrolálni, mint szavainkat. Tehát, ha szavainkkal nem is, azonban non-verbális jelekkel akarva-akaratlanul közölhető a valós, esetlegesen közölni nem kívánt üzenet. Fogadó félként tehát inkább a non-verbális információt figyeljék és értelmezzék.
A kommunikáció legrejtelmesebb összetevője, hogy a szavakhoz érzelmek és emlékek társulhatnak, mely által már a szó általános jelentése, “szimbolikája” kap egy plusz személyes töltést. Ezáltal azonban már abban a pillanatban nem ugyanazt jelenti a közlő és a fogadó fél számára. Próbálják ki a következő pár szóval, hogy más személyek esetén mennyiben más jelentést kaphatnak a szavak. Fejtsék meg az adott egyén "szimbólumait". Minimum ketten legyenek jelen és vegyenek elő egy – egy lapot és tollakat. Kizárólag a kitöltés után - azonban akkor mindenképpen - beszéljék meg egymással az eredményeket. Írják le a következő szavakat egymás alá: víz, hullám, megengedhető, puha, papagáj, gyertya, szerelem, intimitás, segítség, trópusi, összetartozás, kék, együtt élés, marcipán, cédrus, tűz. Majd írjak melléjük, ami eszükbe jut róluk (szabad asszociáció), végül pedig beszéljék át az eredményeket. Érdekes felfedezéseket tehetnek ezáltal.
A jó kommunikációhoz kifejezetten fontos a gondolatok részletes és körültekintő kifejezése, a másik fél felé fordított folytonos figyelemmel társítva. A fogadó fél (egészséges személy esetén) non-verbális jelzéseiből észlelhető, hogy a közölt információ milyen hatást váltott ki és így az esetleges félreértések, a más jelentések azonnal orvosolhatóvá válnak. Egymás mélyebb megértésében tehát segíthet, ha tudatosan megfigyelik a másik fél kommunikációját, kellő érzékenységet elsajátítva ezáltal, mely segítségével harmonikusabb kommunikáció és együttlét érhető el.
Gerecze Réka Fanni
pszichológus
Feltehetőleg mindannyiukkal előfordult már életük során, hogy egy beszélgetés alkalmával erős ellentétet éreztek a közölt és a ki nem mondott (non-verbális) információ között. Ilyen esetben nem tudatos ez az észlelés, csupán érzik, hogy valami nincsen rendben. A nem nyelvi, vagyis non-verbális jeleinket sokkal nehezebb kontrolálni, mint szavainkat. Tehát, ha szavainkkal nem is, azonban non-verbális jelekkel akarva-akaratlanul közölhető a valós, esetlegesen közölni nem kívánt üzenet. Fogadó félként tehát inkább a non-verbális információt figyeljék és értelmezzék.
A kommunikáció legrejtelmesebb összetevője, hogy a szavakhoz érzelmek és emlékek társulhatnak, mely által már a szó általános jelentése, “szimbolikája” kap egy plusz személyes töltést. Ezáltal azonban már abban a pillanatban nem ugyanazt jelenti a közlő és a fogadó fél számára. Próbálják ki a következő pár szóval, hogy más személyek esetén mennyiben más jelentést kaphatnak a szavak. Fejtsék meg az adott egyén "szimbólumait". Minimum ketten legyenek jelen és vegyenek elő egy – egy lapot és tollakat. Kizárólag a kitöltés után - azonban akkor mindenképpen - beszéljék meg egymással az eredményeket. Írják le a következő szavakat egymás alá: víz, hullám, megengedhető, puha, papagáj, gyertya, szerelem, intimitás, segítség, trópusi, összetartozás, kék, együtt élés, marcipán, cédrus, tűz. Majd írjak melléjük, ami eszükbe jut róluk (szabad asszociáció), végül pedig beszéljék át az eredményeket. Érdekes felfedezéseket tehetnek ezáltal.
A jó kommunikációhoz kifejezetten fontos a gondolatok részletes és körültekintő kifejezése, a másik fél felé fordított folytonos figyelemmel társítva. A fogadó fél (egészséges személy esetén) non-verbális jelzéseiből észlelhető, hogy a közölt információ milyen hatást váltott ki és így az esetleges félreértések, a más jelentések azonnal orvosolhatóvá válnak. Egymás mélyebb megértésében tehát segíthet, ha tudatosan megfigyelik a másik fél kommunikációját, kellő érzékenységet elsajátítva ezáltal, mely segítségével harmonikusabb kommunikáció és együttlét érhető el.
Gerecze Réka Fanni
pszichológus