A zaj mértékét egy bizonyos (A) egyenértékhez képest mérik és 65 decibel felett már zajszennyezésről beszélhetünk. A zajszennyezés egyre nagyobb méreteket ölt, és így egyre több a zaj káros hatásai miatt kialakuló betegség is. Egy átlagos, egészséges fül a 20-16000 Hz tartományban érzékeli a hangokat, a hétköznapi társalgás pedig 500-2000 Hz intervallum közé esik. Az emberi fájdalomküszöb 140 decibelnél van, magasabb értékű zaj pedig már halláskárosodást okozhat, ezen kívül pedig agyi- és idegrendszeri károkat is. Egyes kutatások eredménye szerint - Szófia és Barcelona mellett - Budapest a harmadik legzajosabb város Európában, ahol több millió embert fenyeget a zajártalom, mely tartóssága esetén felelős lehet az időskori halláskárosodásért, valamint a 8-10 évvel rövidülő élettartamért is.

Emellett az egyre növekvő városi zaj nem csupán az emberekre van káros hatással, hanem pl.: az énekesmadarak territórium foglaló és párcsalogató tevékenységeit, valamint az óceánban élő emlősök tájékozódását is nagymértékben befolyásolja.

Magyarországon kétmillióan élnek zajszennyezett térségben, és a zajok nyolcvan százalékáért többnyire a közlekedés a felelős. A hazai autóállomány, főleg a teherautók sokkal hangosabbak a nyugati országokban közlekedő járműveknél, valamint a szinte egész napra állandósuló forgalmi dugók miatt már alig akadnak csendes napszakok. Manapság már az éjszakák is egyre elviselhetetlenebbek, nyugodt alvás pedig csupán 20-30 decibeles zajszint alatt lehetséges. A zajszennyezés káros hatásai sajnos nemcsak akkor jelentkeznek, ha valaki erős hanghatásoknak teszi ki magát, hanem akkor is, ha tartósan olyan környezetben él, ahol a zajszint magasabb a megengedettnél. Földünkön évente egy decibellel nő a háttérzaj mértéke. A magas zajszint melletti, így nem kellőképpen pihentető alvás önmagában is negatív egészségügyi változások egész sorához elegendő, vagyis kimondottan károsan hat testre és lélekre egyaránt. Kutatások sorozata bizonyítja, hogy a városokat sújtó tartós zajszennyezés a hallásunk károsításán kívül még számos egyéb problémát okozhat, mint pl.: a stressz, magas vérnyomás, ingerültség, szív és érrendszeri rendellenességek, sőt még a diszlexia is. A környezetben tapasztalt zaj befolyásolhatja a társas viselkedési normákat is, hiszen a beszéd megértése miatt történő nehézkesebb kommunikáció hatására ingerültebbé válhatunk.

A zaj az emberi szervezetben több szinten okozhat problémát:

- 0 decibel (dB) - az (egészséges) emberi hallásküszöb
- 30 dB - pszichés problémák
- 65 dB - vegetatív problémák (a zajszennyezés határértéke)
- 90 dB - hallószerv károsodás
- 120 dB - fizikai fájdalom
- 160 dB - átszakad a dobhártya
- 175 dB - halált okozó zaj


Az összes környezetszennyező tényező közül a zajszennyezés hat a legtöbbünkre, mivel valamilyen szinten nagyjából minden negyedik embert érintenek a zaj negatív következményei, valamint ebben is megmutatkoznak a személyiség és az idegrendszerbeli különbségek is. Nem csupán a zajra való érzékenység lehet személyiségfüggő, hanem az is, hogy ki milyen típusú zajra érzékeny. Károsító hatása több összetevőtől függ, mégpedig a zaj erősségétől, a hangmagasságától, az időtartamától, valamint az időbeli megoszlásától.

Az elviselhető szintű zajhoz hozzá lehet szokni, - legalább is pszichésen bizonyára - azonban az ezáltal okozott pszichoszomatikus megnyilvánulások már nem szabályozhatók.

Figyeljék meg miközben ezt a pár sort olvassák hány különböző zajtípus éri éppen Önöket! Esetleg megy a zajos mosógép, a Tv is alapzajként, az utca folyamatos morajlása akarva akaratlanul is behallatszik. Vajon képesek vagyunk csendben eltölteni akár egy fél órát? Próbálják ki! Először lehetséges, hogy nagyon szokatlan lesz, majd hosszabb távon észreveszik, hogy végre valamilyen rejtélyes okból kifolyólag megnyugodtak, gyomruk sem remeg már a város által közvetített stressztől. Végre minden sejtjük megpihenhet majd a zaj által okozott folyamatos stressz állapotból.


Gerecze Réka
pszichológus