környezetvédelem
2011. február 1. - Regionális
Talajtani vizsgálatok a környezettudatos jégmentesítésért
Környezettudományi konferencián értékelik a sózás és az alternatív jégmentesítő anyagok hatásait.
Évente átlagosan ötven olyan nap van, amikor a magyar utakon síkosság-mentesítésre van szükség. Ősztől - bár kötelező a jégmentesítés - tilos a hagyományos sózás a parkokban, köztereken és járdákon. A szabályozás azonban az utakra egyelőre nem vonatkozik. Az emberi életmóddal vagy az ipari folyamatokkal kapcsolatos hatások értékelése és kontrollja egyre nagyobb hangsúlyt kap azokban a felsőoktatási intézményekben is, ahol a környezetvédelmi hatások pontos és szakszerű értékelésére, kezelésére a társadalmi és az ipari igények minél szélesebb körű kiszolgálására különösen odafigyelnek.

Magyarországon az elmúlt év végéig mindenki azzal olvasztotta a jeget, amivel akarta, ugyanis a síkosság-mentesítésre vonatkozóan egységes EU-szabályozás nem létezik. A 2008-as hazai korlátozó kormányrendelet, 2010. január 1-től lépett hatályba, elsősorban a fás szárú növények védelmében. Azóta tilos a sózás a parkokban, játszótereken és járdákon, de a köztereken, hegyi utakon is érdemes lehet egyéb megoldásokat alkalmazni.
A sót helyettesítő anyagok a nyugat-európai országok gyakorlata szerint kezdenek terjedni hazánkban is. Általában célszerű több módszert ötvözni a jég(síkosság)mentesítés gyakorlatában és alkalmazkodni a helyi sajátosságokhoz is, hogy a környezetet kevesebb kár érje.
Hazánkban a jégmentesítés az ingatlantulajdonosok feladata, melyre sózás helyett az egyéni háztartásokban inkább egyéb szervetlen anyagokat, kőzúzalékot, homokot ajánl a szakember. Prof. Dr. Biró Borbála talajbiológus egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra is, hogy a sózásra a talajok különböző mikroorganizmusai is érzékenyek, a fákra, növényekre és a vízbázisokra kifejtett veszélyek ezen keresztül is kialakulhatnak. Kiemelt fontosságú ezért a Dunaújvárosi Főiskola Műszaki Intézetének Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszékén a szervetlen sók (sózás) talajokra kifejtett hatásainak a pontos megismerése, illetve ezzel párhuzamosan a jégmentesítésre használt szerves anyagok lebontásában közreműködő mikroorganizmusok vizsgálata is az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetben EU-7-es nemzetközi „Soil-CAM” kutatási háttérrel.

A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira elnevezésű, a TÁMOP 4.2.2-08/1/2008-0016 kódú pályázat keretén belül 2011.01.31 és 02.02. között megrendezésre kerülő Anyag- és Környezettudományi Konferencia-sorozaton, a Dunaújvárosi Főiskolán egész napot szentelnek az emberi tevékenység, különösen az ipari folyamatok talajokra (talajéletre) kifejtett hatásainak a bemutatására, a környezetszennyezési károk ellenőrzésének és kijavításának a lehetőségeire, illetve azoknak a talajkarbantartási eszközöknek a bemutatására, amelyekkel a visszafordíthatatlan talaj-környezeti károk megelőzhetők.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.