egészség
2009. október 13. - Esztergom
Sertésinfluenza: félni, vagy nem félni?
Hónapok óta szerepel a lapok címoldalán a világméreteket öltött sertésinfluenza-járvány, vagyis a H1N1 vírus okozta megbetegedés és annak veszélyei. Magyarországon eddig két halálos áldozat szervezetében mutatták ki a vírus jelenlétét, de egyelőre nem beszélnek járványról a szakemberek. A közelmúltba elkészült vakcina, és a minden eddiginél többeket érintő tömeges oltás megosztja a közvéleményt, sőt rengeteg, minden alapot nélkülöző rémhír is terjed a világhálón, ami elbizonytalanítja az érintetteket. A valós veszélyek és a tévhitek nyomába eredtünk.

Amikor először megjelent a híradásokban a sertésinfluenza, sokaknak a néhány évvel ezelőtti madárinfluenza jutott eszébe, aminek hazánkban szerencsére nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Aztán érkeztek a hírek a külföldi halálos áldozatokról, majd Magyarországra is elért a vírus, amelynek szövődményei eddig két életet követeltek, egyikük ráadásul életerős fiatalember volt, minden tünet nélkül. A legutóbbi híradások már a vakcináról, a beoltandók köréről és az oltás ütemezéséről szólnak. A lakosság 35-40 százaléka számára szükségesnek ítélt oltás és a viszonylag rövid idő alatt elvégzett klinikai vizsgálatok sokakban kételyeket ébresztettek. Mindannyian féltjük magunkat és gyermekeinket az esetleges mellékhatásoktól, de még a legszkeptikusabbak sem utasítják el teljesen azt a felvetést, hogy a gyógyszerlobbi áll mindezek mögött, ám ennél hajmeresztőbb városi legendák is terjednek a H1N1-ről.

A tisztánlátás érdekében Lászóczky Ágnest, a Vaszary Kolos Kórház központi higiéniai szolgálatának vezető főorvosát hívtuk segítségül. Mint megtudtuk, az esztergomi intézményben eddig nem bizonyosodott be egy beteg esetében sem a H1N1 vírus jelenléte, mivel az a cél, hogy a bármilyen influenzaszerű megbetegedésben szenvedő betegeket az alapellátásban, tehát a háziorvosok gyógyítsák meg, ezzel is csökkentve a járvány terjedésének kockázatát. Múlt héten a megyeszékhelyen azonban már felütötte a fejét a kórokozó.
Szezonális influenzáról, illetve a folyamatosan mutálódó vírusokról és sajnálatos halálos áldozatokról minden évben hallunk, de a H1N1 kapcsán nagyobb a riadalom, hiszen ez egy új típusú vírus, ami ellen nincs védettsége a lakosságnak. "A vírusoknak felszíni antigénjei vannak, ez esetben az egyik a H, a másik az N. Ahhoz, hogy a vírus életben maradjon, mindig változtatja a struktúráját. Ha nem sokat változik, akkor a keresztvédettség révén a lakosság nagy része az új vírustípus ellen is védett, de amikor hirtelen nagyobb változás történik, akkor többeket talál védtelennek. Időnként, mint ez esetben is, állati vírusokkal is reasszortálódik a humán influenzavírus, ekkor teljesen új struktúra jelentkezik, ezért érthetően magasabb a megbetegedések száma és százalékos arányban nagyobb a halálozás is. A vírus okozta betegség önmagában is lehet végzetes, de a sajnálatos halálesetek többségében arról van szó, hogy krónikus betegek a vírus áldozatai, ezt szeretnénk elsősorban kivédeni az oltással. A most a háziorvosokhoz kerülő ingyenes vakcina magyar gyártmány, amelyet felnőtteken bevizsgáltak, és a gyerekek körében végzett tesztek is hamarosan a végéhez érnek. Ez egy lehetőség a lakosságnak, amellyel élni lehet, sőt egészségügyi dolgozóknak és a krónikus betegségben szenvedőknek élni ajánlott." - magyarázta Lászlóczky Ágnes.
A mellékhatások miatt aggódókat a doktornő azzal nyugtatja meg, hogy mivel a hatóságok engedélyezték a vakcinát, komoly veszélyekkel nem kell számolni. Minden gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, nyilván ennek is lesznek, tehát a több millió oltás esetén biztosan lesznek olyanok, akiknek kellemetlenséget okoz az ellenanyag, de itt elsősorban helyi reakciókra, bőrirritációra kell gondolni.
Tanulságként tehát levonhatjuk, hogy népegészségügyi szempontból az oltás mellett való döntés több pozitív eredménnyel, mint a negatív hatással jár, ám az továbbra is mindenkinek egyéni belátásán múlik, hogy kéri–e a vakcinát.


Forrás: www.esztergom.hu