Augusztus 6. péntek, 20.30 óra, MűvészetMalom udvara
(Eső estén helyszín PMK)
KÉTFILLÉRES OPERA
A Gruppo Amarcord (Modena) előadása
Előadják:
Barbara Zanasi - színművész
Massimiliano Barbolini - tenor
Gentjan Llukaci - hegedű
Denis Biancucci - zongora
Claudio Mattioli - bariton, fisarmonica, rendező

Az Amarcord Társulat 2000-ben alakult Modenában. Tagjai fiatal, nemzetközi elismerést kivívott, tehetséges művészek, muzsikusok, a művészeti igazgató Claudio Mattioli.
A társulat merőben új zenei nyelvezetet alakított ki. Az általuk játszott opera buffa (tréfás opera) egységes történetté fűzött igényes válogatás a legnépszerűbb operaáriákból és az olasz “belcanto” remekeiből. Darabjait a társulat egyedi felfogású rendezésben, a Fellini filmek hangulatát idéző (innen a társulat neve) szokatlan díszletezéssel, igényes élőzenei előadásban kínálja a publikumnak. Produkcióikban nagy szerepet kap a humor, mely az eredeti opera buffa részletek poénjain túl abban a meghökkentő hatásban rejlik, ahogyan a különböző darabok egymásra reflektálnak. A kitűnő színészi játék, a gegek, burleszk elemek fergeteges hatást gyakorolnak az opera világában nem járatos nézőkre is. A történetet, mint Chaplin némafilmjeiben, nem a szöveg, hanem a játék meséli.
Az Amarcord Társulat kivívta mind a közönség, mind a kritikusok elismerését, ismertté tette művészetüket Olaszországban és világszerte több kontinensen. Hazánkban is sikerrel szerepeltek többek között az Operaházban és a Művészetek Palotájában.
A Kétfilléres opera története Donizzetti híres Szerelmi bájitalával kezdődik, melyben egy ravasz kereskedő azt állítja, hogy olyan csodaelixír birtokában van , amely minden betegséget meggyógyít és minden vágyat, kívánságot teljesít. A szereplők mindegyike szeretné saját magának megkaparintani ezt a csodaszert, amitől szépek, okosak és tehetségesek lesznek, hogy megmutathassák legjobb énjüket, elnyerve a közönség tetszését. Kérdés, hogy ki fog nyerni...
Ajánljuk az előadást operakedvelőknek, továbbá fiataloknak, gyerekeknek, akiket közelebb hozhat a műfajhoz ez a poén-dús előadás, melynek tanulsága, hogy az opera nem feltétlenül „komoly” zene.
Belépőjegy: 2500 Ft
Játékidő:

Július 9.,péntek, 20.30 óra, MűvészetMalom udvara

(Esőnap: július 10. szombat)
VASZILIJ SZIGARJEV: GUPPI
- komédia vagy tragédia vagy komédia
A Centrál Színház vendégjátéka
Szereplők: Györgyi Anna, Bán János, Csuja Imre
Fordította: Radnai Annamária
Díszlet- és jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Dramaturg: Baráthy György
Rendező: Kiss Csaba
A nálunk is jól ismert Vaszilij Szigarjev a mai orosz dráma egyik fenegyereke. Guppi című új darabja egy már-már abszurdba forduló panel-történet. Főszereplője Tamara, a vidékről felszármazott fiatalasszony húsz év sivár és erkölcsös házasság után egy nap - miközben férje a kapitalizmust építi - egy vadidegen férfit visz fel a közös lakásukba. A titkos találkán két bumfordian bájos, esetlen ember közelít egymás felé, ám a legváratlanabb pillanatban felbukkan a férj. In flagranti fényes nappal, a hetediken. Mint egy francia bohózatban. Csak éppen egy mai nagyváros peremén, a betonrengetegben.
A Guppi valódi színészdarab, kiváló lehetőséget teremt három színésznek, hogy egy megromlott házasság színét és visszáját, egy félresikerült románc szívfacsaró (és mulatságos) szomorúságát, vagyis az élet komikus és tragikus vagy talán mégis inkább komikus színeit eljátsszák.
Játékidő: 90 perc szünet nélkül
Belépőjegy: 2500 Ft

Július 10. szombat, Péter-Pál templom, 21 óra
MÁRIA EVANGÉLIUMA
A rockopera oratórikus előadása egy részben
Zeneszerző: Tolcsvay László
Libretto: Müller Péter
Vers: Müller Péter Sziámi
Előadja: Sáfár Mónika, Sasvári Sándor, Tolcsvay László, a Rotunda énekegyüttes és szólistái
Vezényel: Tóthné Mózer Annamária
A Mária evangéliuma című két felvonásos rockopera ősbemutatója 1991-ben a Madách Színházban volt, s még ugyanabban az évben a Szegedi Szabadtéri Játékokon is színre került.
1992-ben a pozsonyi Nova Scena mutatta be, itt az előadás rendezője Josef Bednarik volt. 1997-ben a Miskolci Nemzeti Színházban Müller Péter Sziámi állította színpadra.
1998-tól a Landgraf Konzertredaktion rendezésében eddig kb. 40 színházban játszották Svájcban, Németországban és Ausztriában. 1999-ben Trento-ban játszotta a Madách Színház olasz nyelven. Bemutatták még Komáromban, Egerben, Nagyváradon, a Bakáts téri Szabadtéri Játékokon, valamint Pannonhalmán a pápa látogatása tiszteletére.

János apostol sok esztendővel Jézus halála után azon töpreng: amikor haldokló mestere, a keresztre feszített Jézus letekintett saját anyjára, miért mondta, mintegy végső üzenetként: - „János, íme a te anyád!”
A dráma János emlékeiben zajlik. De úgy, hogy közben – mint egy ősi gyülekezet papja -, vízióiból, vad indulataiból és magasztos felismeréséből közösségi rítust teremt.
A rockoperában talán először elevenedik meg az evangélium úgy, hogy az anya szempontjából dolgozza fel a történetet. A mű középpontjában nem Jézus, hanem az anyaság, a női sors szépsége és tragikuma áll. A szentendrei előadás a szinpadra irt - itthon és külföldön több mint ötszáz előadást megért – mű oratórikus előadása."
Játékidő: 80 perc, szünet nélkül
Belépőjegy: 2500 Ft

JAZZ ÉS FOLK ESTEK A BARCSAY UDVARBAN (Dumtsa Jenő u. 10.)
Szombatonként 19 órakor
Belépőjegy: 2000 Ft

Július 10.
CSÍK ZENEKAR
A hazai zenei életnek egyik izgalmas színfoltja a Magyarországon immár 22 éve működő Csík Zenekar, amely elsősorban a magyar népzene hiteles tolmácsolója.
Az eltelt két évtizedet a népzene megismerésére, tanulására, majd később továbbadására szánták koncerteken és táncházakon, Magyarországon és külföldön egyaránt.
Az utóbbi néhány évben olyan zenei utat választottak, amely lehetőséget ad arra, hogy minél több embernek adjon a népzene váratlan, különleges élményt. Ezt a népzene és a könnyű műfajok eddig soha nem alkalmazott ötvözésével, bátran mondhatjuk, hogy egy új műfaj megteremtésével hozta létre. Ezelőtt a rockzene erősítette a népzenét, a Csík Zenekar muzsikájában - látva a mai változó világunkat mozgató pop és rockzene sok embert megérintő sodró erejét - a népzene kebelezi be a rockzenét, megtartva a népzene autentikus értékeit, az emberi gondolatok, érzések szép gyümölcseit.
Az eltelt két évtized alatt több rangos zenei díjjal jutalmazták a kecskeméti formációt. Munkájuk legnagyobb elismerését jelzi a Fonogram-díj, melyet 2007 év elején érdemeltek ki "Senki nem ért semmit" című albumukért világzene kategóriában.
A zenekar népzenét megújító művészetéért 2009-ben Magyar Örökség Díjban részesült, s ugyanebben az évben elnyerte Kecskemét városától a Kodály Zoltán Díjat. Csík János, a zenekar vezetője, 2010. márciusában vette át a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét.
Számos tévé- és rádiófelvétel készült velük, eddig két műsoros kazettájuk és hat CD-jük jelent meg.
A zenekar tagjai:
Barcza Zsolt - cimbalom, harmonika
Bartók József - bőgő
Csík János - hegedű, ének
Kunos Tamás – brácsa
Majorosi Marianna – ének
Makó Péter – fúvós
Szabó Attila - gitár, hegedű

GYEREKELŐADÁSOK
Vasárnap délelőttönként 10 óra, MűvészetMalom udvara
Belépőjegy: 1000 Ft

Július 11. ZENE-BONA, SZANA-SZÉT - ALMA EGYÜTTES
Gazdag Erzsi, Zelk Zoltán, Weöres Sándor, Móra Ferenc, Romhányi József, Kányádi Sándor megzenésített versei
Buda Gábor - gitár, ének, vokál / Maroevich Zsolt – brácsa / Szabó Tibor - szólógitár, bouzouki, tambura, ütősök / Székely Zoltán - furulya, kaval, tilinkó, szaxofon

Július 18. KERESZTANYA - CSÁKÁNYI ESZTER bábos gyerekműsora
A Tündérkeresztanya című cigány népmeséből Csató Kata ötlete alapján írta: Veres András
Tervező: Kósa Annamária / Zeneszerző: Bakos Árpád / Koreográfus: Nemes Zsófia
Rendező: Csató Kata
Játssza: Csákányi Eszter
Mesék mindenütt vannak, még a szemétre dobott limlomok között is. Milyen történet rejtőzhet az ócskaságok sűrűjében? Miféle mesemondó az, aki éppen itt, a felesleges tárgyak között, keresi a csodát?
„Volt egyszer egy szegényasszony...”, sokszor hallottuk már ezt a történetet. De vajon gondoltunk-e már arra, milyen az, amikor valakinek tényleg nincs semmije? Ha valaki olyan szegény, hogy a fiának még keresztanyja sincsen? Milyen sors vár egy ilyen fiúra? Megtalálhatja-e a boldogságot, az is aki ilyen szegénynek született?
Ha megállunk egy pillanatra, mindennapi rohanásunk közben, és végighallgatjuk a kacatok furcsa mesemondóját, elgondolkodhatunk bánaton és örömön, szegénységen és gazdagságon, életen és halálon. Talán többek is leszünk tőle. Egy kicsit.

Július 15, csütörtök, 20.30 óra, MűvészetMalom udvara
Eső esetén: PMK színházterme (Pátriárka u. 7.)
PÉTERFY BORI & LOVE BAND
Péterfy Bori színésznő és énekesnő. Korábban az Amorf Ördögök énekesnője, 2000-től a társulat megszűnéséig a Krétakör színház-, 2008 ősze óta a Nemzeti Színház tagja. 2007-ben kezdett szólókarrierbe, májusban alakult meg új zenekara, az Amorf Ördögök szerzőiből és tagjaiból (Tövisházi Ambrus, Mészáros Ádám, Drapos Gergely, Laskai Viktor, Pápai István) verbuvált Péterfy Bori & Love Band. A zenekar első, cím nélkül albumát még ugyanabban az évben, 2007 októberében adta ki a Lovasi András jegyezte Megadó Kiadó. A debütálás szerénység nélkül sikeresnek mondható, a bemutatkozó anyag ugyanis egy éven belül aranylemez lett. A sanzon-punk-rock formáció egyszerűen csak 2 címre keresztelt második anyaga 2009 novemberében jelent meg szintén a Megadó Kiadó gondozásában. A Péterfy Bori & Love Band zeneszerzője az Erik Sumo Band-ből is ismert Tövisházi Ambrus, de a második albumnál – ami rapszodikusabb és szenvedélyesebb anyag elődjénél - a dalszerzésben az eddigi társakhoz (Lovasi András, Tariska Szabolcs) új szereplők csatlakoztak: Vinnai András író mellett a zenekar blogján meghirdetett verseny győztese, Hujber Szabolcs is beszállt szövegíróként. A legfontosabb változás viszont az, hogy a 2 című lemezen maga Bori is írt dalszövegeket. Az alkotók a lemez megjelenése óta sem pihentek: február végén megjelent a 2 című lemez “B” verziója, amely az album számainak és a lemaradt daloknak finomabb és csendesebb változatait tartalmazza, és nem mellékesen lemezbemutató turnéra indultak.
Belépőjegy: 2500 Ft

Július 16., péntek, 20.30 óra, MűvészetMalom udvara
(Eső esetén PMK színházterme, Pátriárka u. 7.)
PANNON FRESKÓ
A Magyar Állami Népi Együttes táncjátéka
Közreműködnek hangfelvételről: az együttes népzenészei, Bognár Szilvia, Palya Bea, Sebestyén Márta énekesek, valamint meghívott zenészek
Zene: Sebő Ferenc
Fény - látvány: Kovács Gerzson Péter
Rendező, koreográfus: Mihályi Gábor
A műsor őseinktől örökölt nyelven mondja el az emberi érzelmek, a szerelem és halál fenséges harcait a Tavasz (születés), a Nyár (beteljesülés), az Ősz (elmúlás) és a Tél (haláltánc) karakteres színeiben. Mint egy ásatás leleteinek freskótöredékeit illesztjük össze az évezredek örökölt formáit, kincseit - egy Karnevál forgatagában.
A történelmi múlt elevenedik meg élő hagyományaink által inspirálva. A látványos táncvízió monumentális, hol sodró, hol lírai jelenetei felidézik az európai s benne a magyar kultúra hatalmas, világunkat formáló hatását.
Játékidő: 2 x 45 perc
Belépőjegy: 2500 Ft

Július 17. szombat, 20.00 óra, MűvészetMalom udvara
(Esőnap: július 18. vasárnap)
RIDEG SÁNDOR: INDUL A BAKTERHÁZ – vígjáték
A Veszprémi Petőfi Színház előadása
Szereplők: : Őri Ádám, Eperjes Károly, Bajcsay Mária, Meszléry Judit, Kőrösi Csaba, Gula Péter, Bakody József, Dobra Mária, Nyirkó István, Kuna Károly, Szűcs László, Szalma Tamás
Rendező: Bereményi Géza

"Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem tehénpásztorok kormányozzák. Ha én valamikor miniszter leszek, mindent a visszájára fordítok. A csősztől elveszem a bunkósbotot. A pofonokat végképp eltiltom. Aki vét a törvény ellen, felpofoztatom a bakterrel. Az ország vászontarisznyájára lakatot tetetek, nehogy kilopják belőle a pénzt. Ha én leszek a fő, nem lesz panasza a szegény embernek, mert még a Bundás kutyának is akkora pampuskát juttatok, mint a két öklöm. Törvénybe iktatom, hogy palacsintán köll élni a tehénpásztornak."
Rideg Sándor legendás regényének színpadi változatában együtt nevethetünk Bendegúz csínytevésein, végigkísérhetjük, ahogyan borsot tör a bakterház lakóinak orra alá.
Felhívjuk kedves színházlátogató közönségünk figyelmét, hogy az előadást 12 éven aluli gyerekek számára nem ajánljuk.
Játékidő: 2 óra, egy 30 perces szünettel
Belépőjegy: 2500 Ft

Július 17.
MITSOURA
A Mitsoura zenéje képes sikeresen integrálni a Kárpát-medence cigány zenei hagyományát egy olyan progresszív, elektronikus alapokkal felépített zenei környezetbe, amely fiatalok tömegeinek figyelmét fordítja a cigány kultúra értékeire. A 2008. végén megjelent legutóbbi, Dura Dura Dura című lemezükön hallható dalok nem csak a szűkebb régió repertoárjából állnak össze: a zenekar művészi koncepciója szabadon ragad ki gyönyörű dallamokat annak a nagy utazásnak az állomásairól, amelynek során a cigány diaszpóra évezredekkel ezelőtt beáramlott Európába: így a Mitsoura-repertoár a többi között az egyiptomi és az indiai cigányság dallamkincséből is választott néhány gyönyörű darabot.
Mindez harmonikus egésszé kovácsolódik a zenekar jellegzetes stílusában, amelyet az elektronikus beat-alapokon és atmoszférán túl rendkívül magas szintű balkáni, egyiptomi és indiai hangszeres kíséret is jellemez.
A Mitsoura zenekar tagjai a magyarországi electronica, a jazz és a világzene utóbbi évtizedeinek legtehetségesebb előadóművészei: Juhász Miczura Mónika hátborzongatóan erős énekhangja az Ando Drom együttesben tűnt fel először, és azóta a világ legnagyobb koncerttermei fogadják fellépéseit. Moldvai Márk a Neo zenekarban való első feltűnése óta a magyar zenei élet egyik legtöbbet foglalkoztatott elektronikus zenésze. Monori András a world jazz rendkívül sokoldalú művésze, számos különleges etnikus vonós és fúvós hangszer kiváló játékosa, aki a zenekar kompozícióinak hangszereléséért is felel. Lukács Miklós cimbalomjátékának nem kisebb az érdeme, minthogy megteremtette a hangszer presztízsét jazzben. Szalai Péter tablaművész az indiai klasszikus zene legnagyobb mestereitől, Ravi Shankartól, Alla Rakhától és Zakir Hussaintől tanulta hangszeres tudását, és valamennyi megszólalását az autentikus indiai ütőhangszeres stílus iránti elkötelezettség jellemzi.

Július 23. péntek, 24. szombat, 20.30 óra, MűvészetMalom udvara
(Nyilvános főpróba: július 22.csütörtök)
(Esőnap: július 25. vasárnap)
DOLCSAJA VITA – magyarországi ősbemutató!
- Játék az öregségről
Az előadás a Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésével jött létre
A magyar változatot írta: Parti Nagy Lajos
Galina: Csákányi Eszter
Oleg: Molnár Áron
Díszlet. Khell Zsolt
Jelmez: Izsák Lili
Alkotótárs: : Ardai Petra
Peter Pavlac pozsonyi író és dramaturg 2008-ban valóságot és fikciót ötvöző darabot írt Brezsnyev, a hajdani szovjet pártfőtitkár lányáról, Galina Brezsnyeváról, „játék az öregségről” alcímmel. A műből készült előadást azóta is nagy sikerrel játsszák Pozsonyban. Idegen nyelvű előadását először Magyarországon engedélyezi a szerző.
Galina Brezsnyeva a hatalom, illetve a zsarnok apa szorító- és védőburkában élte különös és zabolátlan életét, fogyasztotta a férjeket, a briliánst, a pezsgőt minden mennyiségben, és mindenekelőtt a saját érzelmeit és értelmét. 1998-ban roncsként halt meg egy idegklinikán. Élete magánélet a hatalom közelében, a darab tehát, -- ugyan bizonyos szereplői a szovjet és a világpolitika részei voltak hajdan – a legkevésbé sem „politikai”, sokkal inkább szól a magányról, az öregségről, a libidóról, a szabadság torz akarásáról, a roppant apák megnyomorító árnyékáról.
Pavlac színpadi fikciója a kilencvenes évek közepén, Galina 65 éves korában, post festa játszódik. Brezsnyevát lepusztult dácsájában meglátogatja Oleg, egy 30 körüli dokumentumfilmes, hogy interjút készítsen a „vörös hercegnő” kalandos életéről. Hogy a széthullott nőből előcsalogassa az emlékeket, a nő múltjának különféle szereplőit, férjeit, szeretőit el is játssza. Pezsgőt hozatnak s egy furcsa filmfelvétel-mulatság-saturnália keretében Galina mesél az életéről, dicsekszik, kiborul, szembesül és megsemmisül, sír és kacag, ironizál és humorizál, minden pitiánerségében, szerencsétlenségében is nagyszabású. Nagy szerep, parádés szerep – nem véletlen, hogy a darab megtalálta Csákányi Esztert, hisz ezt a fajta, tragikomikus, groteszk humort, szentnek és profánnak, fentnek és lentnek ezt a kelet-közép-európai keverékét Csákányi színészi anyanyelveként, senkihez nem hasonlíthatóan beszéli. (Parti Nagy Lajos)
Belépőjegy: 3000 Ft

Július 24.
PRÍMÁSTALÁLKOZÓ
A koncert különlegességét az adja, hogy bár Dresch Mihályról, Balogh Kálmánról vagy Both Miklósról elsősorban a dzsessz, a világzene, vagy a rock hangzásvilága jut eszünkbe, a prímástalálkozón kizárólag népzenét játszanak, természetesen saját egyéniségüknek megfelelő módon és ki-ki a saját hangszerén. Ebben az esetben nem arról lesz szó, hogyan lehet a különböző műfajokat „házasítani”, hanem azt tudhatjuk meg, hogy a népzene óriási tárházából az est szólistáit mely tájegységek zenéi, dallamai, falusi zenész zsenijei késztették arra, hogy folyamatosan a népzene felé is forduljanak ihletésért. A kíséretet mindannyiuknál a hagyományos népzenei kísérőhangszerek mesterei adják, a szólókhoz Doór Róbert nagybőgős és Mester László brácsás. A „koncertmester” pedig a komoly és népzenét egyaránt magas szinten művelő, innovatív muzsikus Lakatos Róbert lesz és a legelismertebb népzenész egyéniségek közül hallhatjuk még a hegedűvirtuóz Pál István "Szalonnát", valamint az egyedülálló stílusban hegedülő Vizeli Balázst. Két kiváló énekesnő Herczku Ágnes és Korpás Éva közreműködése is az est igazi attrakciói közé tartozik.
Pál István „Szalonna”- hegedű
Lakatos Róbert - brácsa, hegedű
Both Miklós - gitár
Dresch Mihály - fúvós hangszerek
Balogh Kálmán - cimbalom
Vizeli Balázs - hegedű
Korpás Éva - ének
Herczku Ágnes - ének
Doór Róbert - nagybőgő
Mester László - brácsa

Július 25. LÁDAFIA-MESE - KABÓCA BÁBSZÍNHÁZ
Író: Bodnár Zoltán / zeneszerző: Kovács Gáborján / tervező: Majoros Gyula / díszlet, jelmez: Benkő Krisztina, Bodó Katalin, Kerekes Péter / rendező: Kovács Géza
Színészek: Simon Annamária / Futó Ákos / Kovács Tamás
Janó, Misi és Juli a szegény testvérek vándorútra kelnek, hogy szerencsét próbáljanak Útjuk során csodálatos ládára lelnek, amelyben varázstárgyakat őriz egy kisegér. Enni adnak az egérkének, ezért cserébe megkapják a mesét rejtő szoknyát, ernyőt és kabátot. Éppen jókor. A király lánya, Tulipán királykisasszony kerek egy esztendeje nem nevet, így hát a testvérek felkerekednek a királyi udvarba, hogy a meséket elővarázsolják a csodálatos ládából…
Játékidő: 50 perc

Július 30. péntek, 20.30 óra, MűvészetMalom udvara
(Esőnap: augusztus 2. hétfő)
Szergej Medvegyev:
FODRÁSZNŐ
A Csokonai Színház, Debrecen előadása
Szereplők: Szűcs Nelli, Trill Zsolt, Tóth László, Kristán Attila
Rendező és látványtervező: Viktor Rizsakov
A kortárs orosz színházi élet egyik emblematikus figurája, a rendezőként és színházi pedagógusként is ismert Viktor Rizsakov egy fiatal orosz drámaíró, Szergej Medvegyev: Fodrásznő című darabját állította színpadra a debreceni Csokonai Színház felkérésére. A produkcióról a világszerte egyre keresettebb kortárs orosz drámaírás egyik új remekén, a kisemberek tragédiáját gogoli groteszkséggel ábrázoló drámai szövegen keresztül, magyar nyelven és magyar színészek tolmácsolásában a boldogság után vágyódó nő drámájának egyetemes problémáit fogalmazza meg. A derűbe, a szeretetbe csomagolt fájdalom, amely Rizsakov színházi nyelvének egyik jól felismerhető sajátossága, az emberi vágyak és a rideg valóság között feszülő ellentmondást emeli költői szintű látomássá, amely minden korosztály érzékeny rétegét képes megszólítani, részvétre és életének újragondolására késztetni.

"Jó a darab is, egyszerű, és aztán mégsem egyszerű, köznapi, és aztán mégsem köznapi. Jó a rendezés is, de amitől ámulni kell, az Szűcs Nelli és Trill Zsolt. Teljes odaadás, föloldódás, kompromisszumok nélküli színészet, egész testet, lelket, valót odadobnak a szerepekért. A néző csodálja őket, titkon irigyli is, hogy ők megtalálták azt, amiért érdemes mindent odaadni." - Fáy Miklós, az idei POSZT versenyprogramjának válogatója

Játékidő: 1 óra 20 perc (szünet nélkül)
Belépőjegy: 2500 Ft

Július 31.szombat, 19 óra, MűvészetMalom udvara
JAZZ FESZTIVÁL
Belépőjegy: 3000 Ft

Fellépők:
Finucci Bros Quartet
A zenekart 2007-ben alapította a Montreux-i jazzgitár verseny győztese, Balogh Roland és ikertestvére Balogh Zoltán. Zenei világukat a klasszikus jazz, a fusion és a groove-os elemek ötvözése jellemzi. Főként saját dalokat játszanak, de repertoárjukban megtalálható egy-két jazz standard és magyar népdal feldolgozás is egyedi, jazzes-fusionos stílusban.
Balogh Roland – gitár
Balogh Zoltán – zongora
Horváth Pluto József – basszusgitár
Bordás József – dob


Dresch Quartet
Dresch Mihály szaxofonos kapta idén az egykori világhíres jazz gitárosról elnevezett Szabó Gábor-díjat, amely egy zenészeknek szóló életműdíj, azok a muzsikusok kaphatják meg, akik zenei tevékenységükkel elismerést vívtak ki. A Magyar Jazz Szövetség titkos szavazással évente egy személynek ítéli oda.
A szaxofonost a műfaj egyik stílusteremtőjeként tartják számon, mivel előszeretettel ötvözi a magyar népzenét és a jazzt. Mint megjegyezte, ebben már gyermekkora meghatározó volt. "Egy Földes nevű községben voltam gyerek, ahol keresztmamám sok lakodalomban volt szakács. Számomra életre szóló élményt jelentett az az élő népzene, amit ezeken a lagzikban hallottam, a hatások később, a konzervatórium elvégzése után is megmaradtak bennem" - fejtette ki a Dresch Quartet vezetője.
Kitért arra, hogy többször járt Erdélyben, és bár ott nem gyűjtött zenét, nagyon érdekelték őt az ottani emberek, a muzsika. A szaxofonos hozzáfűzte: a jazznek megvan az a tulajdonsága, hogy nyitott, bármiféle oltást befogad, és ebből új zene keletkezhet.
Az 54 éves Dresch Mihály elmondta: zenéjében nem tervez nagy változásokat; célja, hogy a Dresch Quartet muzsikáját még tökéletesebbé és még hitelesebbé tudja tenni. Tavalyi lemezük, a Ritka madár az év magyar jazz produkciója hanglemezen kategóriában Gramofon-díjat kapott. (www.sohajkeseru.hu
Dresch mihály – szaxofon
Lukács Miklós – cimbalom
Szandai Mátyás – bőgő
Baló István – dob



Borbély Műhely
A zenekar az ezredforduló táján alakult a nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonosan mozgó Borbély Mihály vezetésével, hasonló szellemű és gondolkodású muzsikusok csatlakozásával. Improvizatív zenéjüket a jazz különböző irányzatainak, valamint a Kárpát-medence és a Balkán népzenei örökségének ötvözése jellemzi, érdekes dallamfordulatokkal, olykor finoman áttetsző, máskor erőteljes ritmusokkal, illetve kortárs zenei elemekkel. Hazai és európai koncertjeik mellett kétszer is nagy sikerrel szerepeltek Mexikóban. A „Barlang“-ban hat esztendeje működő szentendrei klubjuk a hazai jazzélet referenciapontjává vált.
2004-ben eMeRTon díjat kaptak „Az év jazz együttese“-ként. Első lemezük 2005-ben jelent meg a BMC Records gondozásában "Meselia Hill" címen, s az album a rangos hazai szaklap, a Gramofon kritikusi szavazásán elnyerte „Az év magyar jazzlemeze“ díjat. 2009 tavaszán jelent meg „Hommage á Kodály“ című új albumuk.
http://mihalyborbely.hu
Borbély Mihály – szaxofon, fúvós hangszerek
Szabó Dániel – zongora
Horváth Balázs - bőgő
Baló István – dob, ütőhangszerek


Szalóky Ági: Karády-est
A nemrégiben megjelent, A vágy muzsikál című lemez dalait kitűnő jazz-zenészek játsszák.
A népdalénekes Szalóki Ági ezzel a műsorával a városi énekes hagyomány felé fordult, amikor Magyarország legnagyobb hatású dívájának dalait énekli ezen az estén saját hangján, szipka nélkül, Karády szellemében.
„Az egyes lemezeim lenyomatát képezik különféle életszakaszaimnak. Azt tükrözik, amit éppen megélek . A vágy muzsikál nagyon fontos kapu számomra. Kapu az igazi felnőtté válás felé - mert 30 éves vagyok -, másrészt egy újfajta nőiség felé. Nem vagyok már csitri, bár kamaszlányos alkatommal dívának sem tűnök. Kihívás volt számomra, hogy felépítsem magamban, és a külvilág számára, ki vagyok, milyen nő vagyok, mit jelentenek számomra az eddig megélt szerelmeim, és hogy ezekben a 30-as, 40-es években írott szövegekben miként tudom tükrözni a mai nőt? “
A zenekar:
Juhász Gábor - gitár
Bacsó Kristóf – szaxofon
Szakcsi Lakatos Róbert – zongora
Shreck Ferenc- pozan
Mohay András - dob
Kovács Zoltán– bőgő
www.szalokiagi.hu

Július 31.
SZVORÁK KATALIN: VARIÁCIÓK ÉNEKHANGRA – NÉPDALTÓL A NÉPÉNEKIG Közreműködik:
Andrejszki Judit : ének, csembaló, orgona, dob
Pejtsik Péter: cselló, hegedű, gitár

A koncert első fele alternatív kísérlet a népdalok társítására, összecsengésére, improvizálására a régizene és a kortárs zene világával. A második részben a Teremtőt dicsérik a történelmi egyházak énekeivel.
Szvorák Katalin népdalénekes, Losonc szülöttje, a Népművészet Ifjú Mestere (1980), Fülek díszpolgára (1997), Liszt- díjas (2000), Hungaroton-díjas (2001), Kodály-díjas (2002), Pinc falu díszpolgára (2006), Bartók Béla emlékdíjas (2007). 2009-ben Szentendre Közművelődéséért díjat és a Béres Ferenc díjat kapta meg. 2010-ben Alternatív Kossuth-díjban részesül. 1995-től a szentendrei zeneiskola népdal tanára. 2010-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének vendégtanára. Az elmúlt 30 év alatt több mint 3000 koncertet adott 3 kontinens, 33 országában. 27. tematikus albumán a természet és Isten kapcsolata jelenik meg a történelmi egyházak énekeiben. „ A teremtés dicsérete” ez év augusztusában jelenik meg.
Andrejszki Judit orgona szakon végzett, barokk éneket Lengyelországban tanult Marcin
Bornus Sczhisczinsky kontra-tenornál. A Magyarországon megrendezett nemzetközi barokk énekverseny különdíjasa. Csembalistája és énekese a Musica Profana régizene együttesnek, akikkel bejárták Európa fesztiváljait és számos CD-t jelentettek meg. Tagja a Corvina Consort énekegyüttesnek is. Szólólemezein kívül 25 CD-n működik közre.
Pejtsik Péter számos stílusban otthonos, a klasszikus irányzatoktól a legkülönbözőbb könnyűzenei műfajokig. Szerzőként zenekari műveket, színházi és filmzenéket jegyez. Az utóbbi időben gyakran komponál vagy hangszerel olyan nemzetközi megrendelők számára, mint a BBC, az Eurodisney, vagy a Peter Gabriel által vezetett Real World Records, ahol az utóbbi években számos album és filmzene elkészítésében vett részt. Az After Crying zenekar alapító tagja. Magyarországon a legkeresettebb hangszerelők egyike; szimfonikus munkái hallhatók többek között Ákos, a Crystal, Kasza Tibor, Balázs Fecó és a Bon-Bon albumain.
Szvorák Katalin A nap megszentelése című albumának a zeneszerzője.

Augusztus 1. ÓZ HATALMAS VARÁZSLÓ! - TRAMBULIN SZÍNHÁZ
Élőzenés mesejáték, 4 éves kortól ajánlott
Írta és rendezte: Csák György / a zongoránál: Csák Péter / játéktér, jelmez: Szuchy Márta
bábok: Furlán Ildikó
Szereplők: Albert Péter, Kontha Nelli / Csák Eszter, Nagy Péter, Csák György, Lőrincz Levente, Gergelyi Júlia, Ilyés Lénárd
Dorkát Henrik bácsiék nevelik. Nehéz életüket még a rendszeresen visszatérő hurrikánok is nehezítik. Dorkát egy napon házastul messzire röpíti a vihar, az álmok birodalmába, ahol Ózt kell megtalálnia, hogy hazajusson. Vándorlása során fura figurákkal találkozik. Mindnek hiányzik valami. Dorka erőt, és reményt ad nekik, hogy Óz majd teljesíti a kéréseiket. A nagy varázsló azonban csalódást okoz. Kiderül, hogy ő nem az, aminek hitték. A Bádogember, Madárijesztő, Gyáva Oroszlán vágya teljesül ugyan, de Dorka nem juthat haza. A nagy bajban és szomorúságban végül Hidebáj, a jó boszorkány segít. A fordulatos, élményekben gazdag út végére igaz barátokat talál, és hazakerül mégis.

Augusztus 7. szombat, 20.30 óra, MűvészetMalom udvara
(Esőnap: augusztus 9. hétfő)
NEIL SIMON: NŐI FURCSA PÁR
Vígjáték két részben
A Száguldó Orfeum előadása
Szereplők: Hűvösvölgyi Ildikó, Ivancsics Ilona, Szilvássy Annamária, Farkasházi Réka, Bajza Viktória, Balázs Andrea, Bardóczy Attila, Agárdi László
Jelmez: Halasi Zsuzsanna
Díszlet: Peter Sebők
Fordító: Révész Mária
Rendező: Bencze Ilona
A klasszikus Neil Simon darabról van szó amelyet Jack Lemon és Walter Matthau alakításával zárhattunk a szívünkbe. A szerző csavart a történeten egy nagyot, és megalkotta a női változatot. Nemre és korra való tekintet nélkül, mindannyian magunkra ismerhetünk ebben a fergeteges vígjátékban, amely egy New York-i lakásban játszódik, bár történhetne Párizsban vagy akár Budapesten is.
A két női főszereplő, Florence, az elhagyott feleség és Olive, a laza újságírónő szórakoztató és összeférhetetlen kettőse mintha egy tükröt állítana elénk, amely a nevetéstől állandóan kicsúszik a kezünkből. A négy barátnő kedves figyelmessége és huncutsága biztosítja, hogy a „családi légkör” állandóan mozgásban legyen, amire aztán a két spanyol fivér teszi fel a koronát. Egy felejthetetlen játék, felejthetetlen alakításokkal, egy felejthetetlen este részeként!
Játékidő: 100 perc, egy szünettel
Belépőjegy: 2500 Ft

Augusztus 7.
SZÁSZCSÁVÁSI ZENEKAR
Szászcsávás 900 lelket számláló kisközség Erdélyben, a Kis-Küküllő völgyében. A hagyományokban igen gazdag falut többségében magyarok, kisebb részben cigányok lakják. A csávási cigányzenészek több generációra visszamenően a környék leghíresebb muzsikusai. A településen ma is több zenekarra való zenész él. A mai szászcsávási zenészek két régi kiemelkedő zenészdinasztia leszármazottai. Közülük a legmeghatározóbb egyéniség Jámbor István prímás, akit legtöbbször ragadványnevén “Dumnezeu”-nak szólítanak. A különleges becenevet állítólag onnan kapta, hogy “istenien” zenél… Mint mondja, még csak tizennegyedik életévét töltötte be, már a saját bandájának prímása volt és lakodalmakban, keresztelőkön, bálokon, színpadon játszott.
A Szászcsávási Zenekar magja Jámbor István, Dumnezeu prímás; testvére, Csányi Mátyás "Mutis" bőgős; és sógoruk, Mezei Ferenc "Csángáló", a kontrás által alkotott együttes. 1967 óta játszanak együtt. Őket egészítik ki a fiatalabbak: Csángáló unokatestvére, Mezei Levente "Leves" prímás; Jámbor István és Csányi Mátyás öccse, Csányi Sándor "Cilika" prímás; és Csángáló fia, a kontrán hallható Jámbor Ferenc "Tocsila" prímás. Fő hangszerükön kívül valamennyien jól játszanak a többi hangszeren is, és általában kiváló táncosok.
A szászcsávási zenészek legnagyobb érdeme az, hogy azt a hagyományos erdélyi vonós tánczenét játsszák, ami egykor még Erdély-szerte virágzott. A zenekar tagjai rendszeresen és folyamatosan zenélnek: szinte minden hétvégén lakodalom, közben egy-egy alkalmi muzsikálás, ha másért nem, hát saját örömükre. A szászcsávási zenészek repertoárja rendkívül széles. Ennek egyik oka, hogy magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt muzsikálnak.
A Szászcsávási Zenekar 1991 óta szerepel Magyarországon, és azóta a világ számos országába eljutott: Szlovákiába, Szlovéniába, Németországba, Svájcba, Hollandiába, Belgiumba, az Egyesült Államokba és Japánba. A 2003-as filmszemlén mutatták be a zenekarról készült portréfilmet "A Szászcsávási Banda" címmel.

Augusztus 8.
A FUTRINKA UTCA LAKÓI - FOGI SZÍNHÁZ
Zenés mesejáték élő szereplőkkel és bábokkal
Iró: Bálint Ágnes, zene: Rossa László, rendező: Szöllősi Zoltán
Bálint Ágnes nagyszerű remekművét - melyen generációk nőttek fel - most élő szereplőkkel, színpadon is láthatják a gyerekek. Találkozhatunk régi kedvenceinkkel - Morzsa kutyával, Cicamicával, Sompolyogi rókával és a többi kedves ismerőssel - melyek most életre kelnek, önfeledt vidámságot lopva mindannyiunk szívébe. A zenés, vidám mesejáték felhőtlen szórakozást kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Augusztus 13., 14. (péntek, szombat) 20.30 óra, MűvészetMalom udvara
(Esőnap: augusztus 15. vasárnap)
PIERRE DE MARIVEAUX: A SZERELEM DIADALA – szentendrei bemutató!
Katona József Színház és a Teátrum közös produkciója
Leonida: Jordán Adél
Korina: Pálmai Anna
Hermokratész, filozófus: Máté Gábor
Leontina, a húga: Szirtes Ági
Agisz: Mészáros Béla
Szairész, kertész: Bezerédi Zoltán
Arlekin, szolga: Dankó István
Fordította: Bognár Róbert
Díszlet: Khell Zsolt m.v.
Jelmez: Szakács Györgyi m.v.
Világítás: Bányai Tamás m.v.
Zenei szerkesztő: Sáry László, Keresztes Gábor m.v.
Dramaturg: Várady Zsuzsa
A rendező munkatársa: Tóth Judit
Rendező: Ascher Tamás
Marivaux (1688–1763) a francia irodalom meghatározó szerzője volt a 18. század első felében. Regényei mérsékelt sikere után érdeklődése a színpad felé fordult; egyaránt írt tragédiákat és komédiákat, sőt eposzparódiát is. Műveit a párizsi olasz és francia színház számára készítette. Miután egy pénzügyi csődben elvesztette vagyonát, újságot szerkesztett és újabb sikerdarabokkal kezdett új életet. Pályája során kipróbált csaknem minden műfajt és stílust. Legnagyobb sikereit könnyed és szellemes írásművészettel írt pikáns komédiáival aratta; ezeknek köszönhetően máig sem vált elfeledett szerzővé. 1743–ban az Akadémia tagjai közé választották.
„Marivaux-t ismerték, de, ahogy olvasom, nem méltányolták eléggé. Ő volt pedig a legkülönb regényben s vígjátékban: a szerelem ébredésének s lassú tudatosodásának festője. Ő vitte a vígjátékba a szerelmi lélekrajzot, mint Mme Lafayette a regénybe.” - Babits Mihály
A szerelem diadalában Leonida, a fiatal királynő beleszeret egy ifjúba, akiről megtudja, hogy valójában a jog szerinti uralkodó. Hogy elnyerje a férfi szerelmét, szolgálójával együtt férfiruhát ölt és tanítványul szegődik az ifjú szigorú mesteréhez, a szerelmet elítélő és helyette az erényt és tudományt védelmező filozófushoz. Leonida, hogy elérje célját, semmitől sem riad vissza, színlelt szerelemmel ostromolja a filozófus húgát és magát a filozófust is (bevallva neki, hogy valójában nő). De a hazugságokból épülő csapdából egyre nehezebb szabadulni…
Játékidő: 90 perc szünet nélkül
Belépőjegy: 3000 Ft

Augusztus 14.
VUJICSICS EGYÜTTES
Az Európa folk zenekarainak élvonalába tartozó délszláv népzenei formáció 1974-ben alakult, Szentendrén. Az akkoriban kibontakozó táncház-népzenei mozgalom részeként kezdetben a helyi szerb, majd Vujicsics Tihamér gyűjtéseinek nyomán a hazai horvát közösségekben megőrzött népzenei hagyomány ápolására. A tragikusan elhunyt népzenekutató és zeneszerző munkásságát folytatva több mint három évtizede hagyományőrző tisztelettel tárják fel a magyarországi délszláv zene gyökereit. Koncertjeiken sajátos hangzású hangszereken, virtuóz technikával szólaltatják meg különös műgonddal kiérlelt népzenei feldolgozásaikat. Eredics Gábor és alkotó-, zenésztársainak repertoárja az archaikus hagyományokból merít, egyben újra is teremti azokat. Az Európát, Ausztráliát és a Közel-Kelet országait bejárt együttes előadásait saját gyűjtéseik mellett Bartók Béla és Vujicsics Tihamér által fellelt dallamok teszik izgalmassá. Koncertjeik gyakori közreműködői olyan kiváló művészek, mint Sebestyén Márta, Vizeli Balázs, Miquéu Montanaro vagy fiatal tanítványaik, a Söndörgő Együttes tagjai.
Az együttes tagjai:
Borbély Mihály - szaxofon, klarinét, tárogató, furulya, okarina, dvojnice, brácstambura Brczán Miroszláv - csellótambura, brácsatambura, ének
Eredics Áron - prímtambura, basszprímtambura,csellótambura, tarabuka, tapan, ének
Eredics Gábor- basszprímtambura, tambura samica, harmonika, karaduzen, ének
Eredics Kálmán- bőgő, tamburabőgő, tarabuka, tapan
Szendrődi Ferenc- prímtambura, basszprímtambura, litarka, brácsatambura
Állandó közreműködő: Vizeli Balázs - hegedű, tölcséreshegedű

Augusztus 15. HÁROM SZÉKLÁB - A KALÁKA EGYÜTTES GYEREKMŰSORA
A Kaláka gyereklemezeinek legkedveltebb darabjaiból áll ez a műsor. Elhangzanak többek között a Kányádi Sándor, Weöres Sándor, Móra Ferenc, Tamkó Sirató Károly, Hajnal Anna verseire írott dalok, és a gyerekek megismerhetik az együttes különleges hangszereit.
Becze Gábor: nagybőgő, gitár
Gryllus Dániel: furulyák, citera, pánsíp, klarinét, tárogató, duda
Gryllus Vilmos: cselló, gitár, charango, koboz, doromb
Radványi Balázs: mandolin, 12 húros gitár, ukulele, cuatro, brácsa, kalimba

Augusztus 27-29. Apor-híd, Dumtsa Jenő utca, Fő tér
V. SZENTENDRE ÉJJEL-NAPPAL NYITVA
Augusztus utolsó hétvégéjén Szentendre ismét változatos művészeti és gasztronómiai programokkal várja vendégeit késő éjszakáig. A város kulturális intézményei, civil és művészeti szervezetei, valamint üzleti vállalkozásai összefogásával ötödik alkalommal sorra kerülő három napos rendezvény alatt művészeti bemutatók, kiállítások, szabadtéri koncertek, játékos gyerekprogramok várják a hozzánk látogatókat. Különleges élményt nyújt majd vasárnap este a zenés gyertyaúsztatás a Dunán. A Dumtsa Jenő utcában idén is lesz iparművészeti és kézműves vásár. A rendezvény részletes programjáról az augusztus elején megjelenő műsorfüzetből és a www.szentendreprogram.hu honlapon lehet majd tájékozódni.