A Dunakanyar és a Pilis erdeit sem kímélik a kártevők. Az elmúlt évek elhíresült Balaton környéki pusztítása után a gyapjaslepkék az Északi-középhegységbe húzódtak. Bár térségünkben is jelen vannak, számottevő kárt nem okoznak. A szaktárca által kiírt, máig benyújtható pályázat útján a védekezés költségeire lehet támogatást nyerni. A szakemberek szerint ezt követően néhány évig békén hagyják a fákat a kártevők.

A gyapjaslepke két évvel ezelőtt vált híressé hazánkban, amikor a Balaton északi oldalán teljes erdőségek váltak kopár, téli tájjá. Abban az évben 133 ezer hektáron pusztítottak. A következő évre 280 ezer hektárnyi erdő tarrágását jósolták, ezzel szemben 212 ezer hektárt, azaz az erdőállomány 15 százalékát érintette a pusztítás. A lerakott petecsomók alapján tett becslések szerint ebben az évben 180 ezer hektáron várható a hernyók megjelenése, de – bár még nem fejeződött be a bábosodás – előreláthatólag idén is alulmarad a pusztítás a vártnál. Az április végén, május elején kikelő hernyók ellen májusban, legkésőbb június elején lehet permetezéssel védekezni.
Június végéig tart a lombrágás, ekkor a rovarok bebábozódnak, lepkévé fejlődnek, augusztusban lerakják petéiket, és elpusztulnak. A következő évben kikelő hernyók, ha területükön lerágták az összes lombot, akkor továbbvándorolnak, így jutottak el mára a Dunakanyarba, a Pilis és a Börzsöny, valamint az Északi-középhegység vidékére. A hernyók életciklusának ismeretében talán kérdéseket vet fel, hogy a minisztérium miért április végén írta ki a még ma benyújtható pályázatot, amikor a védekezés már szinte felesleges. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztályának tanácsosa, Mózes Csaba lapunknak elmondta, hogy a június 15-i határidővel benyújtandó pályázatokkal elnyerhető támogatás utólag téríti meg, vagy támogatja a védekezés költségeit, amelyet területtől függően májusban, illetve június elején kellett elvégezni. Ebben az évben 120 millió forint áll a pályázók rendelkezésére, amely az átlagosan 10-11 ezer forintos hektáronkénti védekezés költségét tekintve 11-12 ezer hektárnyi terület permetezését fedezi. A szakember arra figyelmeztetett, hogy mivel a gyapjaslepke hernyója nem pusztítja el a fát, „csak” a leveleket rágja le, a védekezést elsősorban a lakott területhez közeli erdőkben célszerű elvégezni, mivel táplálék híján a hernyók megtámadnák a települések növényeit, és zavarnák a lakosok nyugalmát is. Mózes Csaba hozzátette, hogy a gyapjaslepke populációban 8-10 évente lehet számolni a most tapasztalható, úgynevezett gradációs évek bekövetkezésével, ami azt jelenti, hogy ilyenkor 2-3 éven keresztül pusztítanak a hernyók. Mivel hazánkban a 2004. évben a Balaton-felvidéken volt az első nagy invázió, így a következő évben várhatóan nem kell már tartani a túlzott szaporulattól.
Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője lapunkat arról tájékoztatta, hogy a parkerdő területén idén a tavalyinál jóval kisebb lesz a gyapjaslepkék okozta kár. Ez egyrészt a hernyók természetes ellenségeinek – fürkészdarazsak, fürkészlegyek, rágcsálók, békák – köszönhető, másrészt a sok csapadéknak, amely nem kedvezett a peték kikelésének, kedvez azonban az újbóli lombhajtásnak. A szóvivő elmondta, hogy a Pilisben nem volt szükség permetezésre, mivel a károk lakott területtől távol, aggodalomra nem okot adó mértékben jelentkeztek. A permetezés ellen szólt emellett az is, hogy a hernyók a fokozottan védett nemzeti parki területeken fordulnak elő, ahol a védekezés több kárt okozhatna, mint maguk a hernyók. Régiónkban egyébként Bajna határában, valamint az Esztergom és Pilismarót közötti erdőkben pusztítanak a gyapjaslepkék, legfeljebb 10-20 hektár kiterjedésű foltokban.

A gyapjaslepkék legkedveltebb eledelei közé tartozik a cser, a tölgy, a nyárfélék, de szeretik a nyír, a fűz, a vadalma és a juhar leveleit, és ínség esetén beérik a fűvel is. Az Atlanti óceán túlsó partján is komoly gondokat okozó kártevőt Amerikában „cigány molynak” hívják, amely név a rovar vándorló tulajdonságára utal: a fiatal hernyók egy 20-30 centiméteres selyemszálon függeszkedve több mérföldet képesek megtenni a szél hátán. E képességüknek köszönhető a nagy területeket felölelő gyors elszaporodás.

Forrás:
(hídlap)