Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:

Váctól 5 km-re északkeletre, a Naszály déli nyúlványának lábánál, zárt kis völgyben fekszik Kosd falu. Megközelíthető a 2-es főútról. Lakossága: 2483 fő, belterülete: 153 ha, külterülete: 2118 ha.

Története:

A falu nevét különbözőképpen magyarázzák. Egyesek a Custin családnévből vezetik le, másik pedig a kos, a bárány kicsinyítő, becéző formáját látják benne. A falu területe az őskortól kezdődően lakott hely. Az őskori leleteken kívül kelta, római, szarmata, VIII-X. századi és Árpád-kori régészeti leletek is ismertek e területről. A falut a nógrádi birtokok (vár) adományozásával egyidőben 1199-1212 között kapta Boleszló váci püspök (1188-1212) II. Endre királyunktól. A püspöki birtokon hamarosan templomot is építettek, amelynek védőszentjéül II. Endre 1235-ben szentté avatott leányát: Erzsébetet választotta Bereck, váci püspök. A király még megélhette a templomépítés befejezését, valamint leányának szentté avatását.
A község 1241. március 17-én a tatárdúlás áldozata lett Váchoz hasonlóan. Az óriási pusztítást hosszú időbe került helyrehozni. A templomot Fülöp püspök állíttatta helyre és ki is bővíttette 1262 és 1278 között. A XIV. század közepén jelentkező gazdasági fellendülés Kosdon is észlelhető volt. Mihály püspök a templomot gótikus stílusú építkezésekkel gazdagította.
A község első okleveles említése 1405-ből származik, amikor a váci püspök és káptalan itt új vámhelyet létesített. Az 1450-es években Kosdot is elérték a huszita támadások, melyek hatására a lakóházak és a templom is megrongálódott. Vince püspök helyreállíttatta, de hamarosan a törökök égették föl a templomot 1526-ban. A falu a török uralom idején az egyik legnépesebb törököknek adózó település volt. A török hódoltság ideje alatt egyre jobban terjedt a környéken a reformáció, mely hatására a falu lakóinak nagy része református lett. A templomot is ők használták. A törökök kiűzése után újra a váci püspökök fennhatósága alá került a település és megindult az ellenreformáció. 1719-ben újra a katolikusoké lett a falu temploma. A reformátusok pedig 1786-ban saját templomot építettek.
A XVIII. század végén újabb gazdasági megerősödés volt Vác és környéke életében. Ez a templom barokk stílusban történő átalakításában is tükröződik, amely Migazzi Kristóf, váci püspök nevéhez fűződik.
Az 1848-as szabadságharc alatt Damjanich az osztrákokkal, Görgey pedig az orosz seregekkel ütközött meg itt, a Naszály lábánál.

1974-ben kezdtek neki a plébániatemplom helyreállításához, melyben nagy segítséget jelentett a falu lakóinak anyagi segítsége és társadalmi munkája. A helyreállítási munkálatokkal egyidőben régészeti kutatásokat is végeztek, melyek kiderítették, hogy a templom egyes részei már a XII. századtól állnak, s a templom nem 1766-ban épült, mint ahogy eddig gondolták.

A dorogi szénbányához tartozó falu határában kőszén és szürke-márvány bánya működik.
A községben iskola, orvosi rendelő és posta van.

A községen áthaladó P jelzésű turistaúton eljuthatunk a Börzsöny gyönyörű tájaira.


Cselőte-puszta:

Kosdtól délnyugatra található. A jelenleg Kosdhoz tartozó település egykor Árpád-kori falu volt.