Dunakanyar.hu
Dunakanyar.hu FŐOLDAL  :  HÍREK  :  PROGRAMOK  :  APRÓHIRDETÉS  :  INGATLANOK  :  FÓRUM  :  TÚRAAJÁNLATOK
 

dunakanyar információ

katalógus

Fórum és hírlevél bejelentkezés
  TÁMOGATÓINK
időjárás
 
16°C
  Nappali: Éjszakai:
  17°C 8°C
részletes időjárás
frissítve: 2016-04-18 22:10.
  Partnerek

PEST MEGYE TURISZTIKAI HONLAPJA

  KAPCSOLAT
DunaWeb Szolgáltató Kft.
2600 Vác, Szüret u. 14.
Tel.: 06-27-999-090
mobil: 20-5262-634
info@dunakanyar.hu




társasjátékok
LÁTVÁNYOSSÁGOK, NEVEZETESSÉGEK

  típus település kulcsszó  
   

Börzsöny múzeum
Szob
A múzeum története valójában nem is a megalakulásával kezdődött. Az 1930-as években már tervszerű régészeti feltáró munka folyt Szob területén. A nagymarosi Polgári Iskola tanára, Horváth A. János fáradtságot nem kímélve, kutatási szenvedéllyel, diákjai segítségével rendszeresen ásta a területet. Feljegyzéseket, rajzokat, térképeket készített. A köztiszteletnek örvendő tanár 1945-ben meghalt és munkásságát Laczus Géza tanító folytatta. A Nemzeti Múzeum megbízott leletmentőjeként számos régészeti anyagot mentett meg a pusztulástól. Tanítványaiból szervezett hírszolgálata jól működött, minden építési munkáról értesült. A szaporodó leletanyag múzeum alapítására serkentette. Többszöri kérésére és szorgos munkájára felfigyelve a helyi szervezetek foglalkozni kezdtek a szobi múzeum alapításának ügyével. Lelkes támogatót találtak a Járási Könyvtár vezetőjének Katona Viktornak a személyében. A múzeum létesítésére 1960. május 12-én a Hazafias Népfront, az MSZMP Járási Bizottsága és a Járási Tanács határozata értelmében "előkészítő bizottsággá" alakult.
A Pest Megyei Tanács VB. Művelődési Osztálya és a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya támogatásával 1960. szeptember 20-án, 571/1950. számon megszületett a működési engedély. Támogatólag közreműködött a Magyar Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum. A Járási Tanács kezelésében létrejött tehát a Börzsöny Múzeum. Vezetésével Katona Viktort bízták meg. A Járási Tanács épületének folyosóján, hat megvilágított tárlóban nyílt meg a kiállítás, az említett két lelkes pedagógus hosszú évek alatt végzett önzetlen munkája gyümölcseként.
Közügy lett a múzeum. A helyi vezetők hivatalos vendégeiknek büszkén mutogatták. Megindult a tudományos munka, ásatások folytak, néprajzi anyagot, természettudományi anyagot gyűjtöttek, numizmatikai gyűjtemény került a múzeum tulajdonába.
1962. december 1-től a távozó Katona Viktor után Laczus Gézát nevezték ki vezetőnek. 1963. január 1-től a múzeum a megyei hálózatba került. Gyűjtőterülete az Ipoly-völgye. Az egyre gyarapodó tárgyi anyag megfelelő elhelyezésére 1968-ban a helyi és megyei szervek összefogásából egy épületet vásároltak, melynek belső kialakítása után 1968. augusztus 30-án megnyílt az állandó kiállításokkal megrendezett új múzeum.

1976-ban, Laczus Géza halála után feleségét bízták meg a múzeum vezetésével.
1977-ben a tetőtérben a néprajzi anyagnak raktárat alakítottak ki. Ebben az évben felújították az állandó kiállításokat is. Az emeleti teremben képzőművészeti kiállítást rendeztek és lehetőség nyílt előadások, vetítések, előadóestek megrendezésére is. A múzeum udvarán zenei rendezvényekre került sor. A környék idegenforgalmi célállomása lett a múzeum.
Az épületbe belépve a kőtárat találjuk faragott és feliratos régi kövekkel; a lépcső feljárónál a térkép az Ipoly-völgyében és a Dunakanyarban lévő települések történetét ábrázolja. A település neve utáni évszám az illető község első okleveles említésének évét jelzi; a neve feletti színes zászlócskák az eddig ismert régi településeket jelzik, melyek a község határában találhatók. A kijárati ajtó felett Szob XVI. századi ábrázolása látható.
A magas földszinti folyosón az aktuális szerzemények tárlói, valamint az Ipoly-völgyében gyűjtött szőttesek láthatók.
Az állandó kiállítás 1. termében az újkőkortól a népvándorlás korig, a 2. teremben a honfoglaló magyarok, a középkor és a törökkor tárgyi emlékei láthatók. A 3. teremben az Ipoly-völgyében gyűjtött néprajzi anyagot, a viselet, fából készült háztartási és a szövés-fonás eszközeit állították ki. Az emeleten az időszaki kiállító terem helyezkedik el. Az udvart körbefogó fedett részben a népi mesterségek eszközei, szerszámok, továbbá egy Börzsöny-vidékre jellemző paraszt szoba, színes, festett bútorokkal látható. Az alagsorban két teremben színes diorámákban a Börzsöny élővilága, kőzetei, ősállat maradványai, a legszebb tájrészek fotográfiái kerültek bemutatásra.


Nyomtatható verzió

Szob
megye: Pest lakosság: 2 806 honlap: www.szob.hu
Fekvése, megközelíthetősége, lélekszáma, területe:

Szob a Duna bal partján fekszik az Ipoly torkolatánál, közel a szlovákiai határhoz. Ebből adódóan fontos vasúti határátkelőhely. Megközelíthető a Duna bal partján a 12-es úton, a jobb partján pedig a 11-es úton Basaharcig, ahol lehetőség van révvel való átkelésre.
A nagyközség lakossága: 2806 fő, belterülete: 180 ha, külterülete 1827 ha.

A település története:

Szob neve szláv eredetű, a Sobek, Sobow név becézett formája. Szob előnyös földrajzi elhelyezkedése miatt az őskor óta lakott település, melyről gazdag régészeti lelet tanúskodik. Őskori balták, pattintott kőeszközök, rézkori sírok és használati tárgyak, római bélyeges téglák kerültek elő az ásatások során. Kiemelkedő leletnek számít a kelta eredetű sírbeli tárgy, a "kantharosz", melyet a Magyar Nemzeti Múzeumban állítottak ki.
I. Valentinus császár idején a rómaiak a limes előretolt bástyájaként őrtornyot építettek ide, amelyet a IV-V. század fordulóján pusztítottak el a barbárok.
A hagyomány szerint itt keltek át a Dunán a honfoglaló magyarok.
A település első okleveles említése 1280-ból származik, amelyben Kézai Simon Terra Sob néven ír a faluról. Ebben az időben szobi nemesek birtoka volt, és királyi hajósok laktak itt. 1355-ben Nagy Lajos király Szob, Helemba és Letkés hajósainak vámmentességet adományozott a Dunán. 1371-ben a budaiakat megillető jogokat és kiváltságokat kaptak a szobiak. A középkor virágzó évszázadaiban a nosztrai pálos rend birtoka volt a község, és őket illette meg a szobi vám jövedelme is. II. Lajos király a damásdi várat tartozékaival együtt (Szob, Letkés, Tölgyes és Helemba) elzálogosította. A török uralom idején jelentős mértékben megfogyatkozott Szob lakossága. S ezért a XVIII. században nyitrai szlovákokat telepítettek ide a lakosság kiegészítésére. Ekkorra a hegyek lábainál elhelyezkedő falu már teljesen a Duna mellé települt, s az esztergomi főkáptalan birtokába került.
A XVIII. században telepedett ide a németalföldi eredetű Luczenbacher-család, melynek tagjai jelentős szerepet játszottak a falu fejlődésében. Az ország iparosításában elért kiváló eredményeiért nemességet adományoztak a család kiemelkedő tagjának: Luczenbacher Pálnak 1878-ban.
E család oldalági szülötte volt Luczenbacher János, aki 1840-től a Magyar Tudományos Akadémi éremgyűjteményének, 1846-től pedig a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának vezetője volt. Számos régészeti kutatás és tudományos értekezés fűződik a nevéhez. Ő tárta fel III. Béla király és felesége sírját Székesfehérvárott. A kor kiemelkedő tudósaként tartották számon. 1848-ban vezetéknevét Érdyre magyarosította.
A Norvégiából származó Gregersen-család is itt lakott a községben. A XIX. századi vasút- és hídépítkezésekben nagy vagyonra tettek szert.
1883-1885 között Szobon élt a Kodály Zoltán is, akinek édesapja, Kodály Frigyes a vasútállomás főnöke volt.
Szob az Árpád-kortól a trianoni békéig Hont vármegyéhez tartozott, majd Nógrád megyéhez, 1950-től pedig Pest megyei településként tartják számon.

Szob és Márianosztra között helyezkedik el a vulkáni eredetű, lajtamészkővel borított Csák-hegy (379 m), melynek oldalában hosszú idő óta kőbánya működik. Az ország legnagyobb kőbányájában út- és vasútépítéshez alkalmas követ bányásznak. Szobon található a kőbánya zúzdája és kőosztályozója.
Szobon található a Szobi Szörp Rt, amely az ország egyik legnagyobb szörpüzemnek számít. Itt dolgozzák fel a környéken termesztett bogyós gyümölcsöket. Itt készítik a Szobi gyümölcsleveket, szörpöket s itt palackozzák a Visegrádi ásványvizet.

A községben óvoda, általános iskolák, könyvtár, múzeumok, orvosi rendelők, gyógyszertár és posta működik. A Duna-parton található Szabadidőközpont és Sportcsarnok a lehetőséget nyújt a szabadidő tartalmasabb eltöltésére. A közelben lévő kemping és strand májustól októberig várja a vendégeket.
A Duna-parton rév- és hajóállomás működik. A település része a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének.
Túra:
A vasútállomásról induló K jelzésű turistaúton a Börzsöny vadregényes tájait ismerhetjük meg.
A településen található nevezetességek
A lazarista rend Szent László Gimnáziumának épülete   utcakereső >>
Börzsöny múzeum   utcakereső >>
Nagy-Galla   utcakereső >>
Nepomuki Szent János-szobor   utcakereső >>
Római katolikus templom   utcakereső >>
program - mai napra: 0
Cégajánló
Daidalos B&M Kft.

Vác
ablak dunakeszi, műanyag nyílászáró, műanyag nyílászárók, műanyag ajtó, bejárati ajtó, redőny, reluxa, ablakpárkány, ablak vác, ablakcsere dunakeszi, nyílászárók, nyílászáró, ablakok, ablakcsere vác, ablakbeépítés, ablak árak, műanyag ablak vác, műanyag ablakok, műanyag ablak árak, műanyag ablak beépítés, műanyag ablak profilok, műanyag ablak dunakeszi
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Nevezetesség
Belgrád templom
Szentendre
túra
Keresztül a Börzsönyön teljesítménytúra
típus: gyalog
A Fitt-Fut Alapítvány túraajánlata:
Egy hosszú és nehéz teljesítménytúra, mely keresztülmegy a Börzsönyön, és érinti a legmagasabb csúcsát is (Csóványos 938 m). Több nehéz ...
apróhirdetés
MOSÓGÉPEK , VILLANYTŰZHELYEK , VILLANYBOJLEREK JAVÍTÁSA VALAMINT UTÓBBIAK VÍZKŐTELENÍTÉSE ...
Naszálytej Zrt. váci telephelyére ...
Tündéri Jack russel terrier fajtiszta kiskutyák eladók! Egy kan és négy szuka ...
Ingatlanok Dunakanyarban
Ingatlanok Vácon
- Vác, Szent-Györgyi Albert utca 1 ...
- ELADÓ 420 m2 tehermentes építési telek tulajdonostól Vácon, Deákvár városrészben, az ...
Ingatlanok Dunakanyarban
- Jó állapotú második emeleti társasházi lakás Rétságon, ár alatt sürgősen eladó.
© 2002-2006 DunaWeb Szolgáltató Kft. Szerkesztőség: info@dunakanyar.hu  ·  Impresszum  ·  Médiaajánlat  ·  Adatkezelési tájékoztató  ·  Panasz, észrevétel

INGATLAN.DUNAKANYAR.HU     APRO.DUNAKANYAR.HU     INGATLAN.DUNAKESZI.HU     APRO.DUNAKESZI.HU     APRO.VAC.HU     INGATLAN.VAC.HU    
INGATLAN.RAD.HU     APRO.RAD.HU     INGATLAN.KISMAROS.HU     APRO.KISMAROS.HU     INGATLAN.PUSPOKSZILAGY.HU     APRO.PUSPOKSZILAGY.HU