|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| időjárás |
| |
 |
16°C |
|
| |
Nappali: |
Éjszakai: |
| |
 |
17°C |
 |
8°C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DunaWeb Szolgáltató Kft.
2600 Vác, Szüret u. 14.
Tel.: 06-27-999-090
mobil: 20-5262-634
info@dunakanyar.hu
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
 |
|
 |
|
|
| DUNAKANYAR FÓRUM - Verőce Fórum - Irodalom |
| spangár-díjas |
| 2007.12.15 15:22:31 |
Most hallgatom -scr-ként- Mp3-as fájlban; ma is AKTUÁLIS!!!
***************************************
Gyula diák
Magyar miatyánk 1919-ben
Van-e imádság, forróbb, könyörgőbb,
mint a miénk most? - Kínok imája! -
Nyisd meg Nagyúr a fellegek kárpitját
s irgalmas szívvel, figyelmezz rája.
Nincs annyi fűszál, libanoni lejtőn,
mint ahány könnycsepp bús magyar
szemekbe,
hallgass meg kérünk, jaj, most az egyszer
Miatyánk, ki vagy a mennyekbe'!
Könyörgünk! Nézz ránk, hisz az nem lehet,
hogy síró szóval pusztába kiáltsunk!
Sok volt a vétkünk - nagy büszkeségünk.
felhőkig járt az álmodásunk -
de most bánattól gyötrötten mondjuk:
Szenteltessék meg a Te neved!
Végigvertél a borzalommal
és mégis, most is széthúzunk, látod.
Küldjed szívünkbe a szerelmes békét,
jöjjön el végre a Te országod!�
Ugye nem szórod szét ezt a népet,
bujdosónak a nagy világba,
hiszen Te hoztad Ázsiából
s verted, de védted a pusztulástól
ezer évig! Mondd csak: hiába� ?!
Voltunk a véres védőbástyád
s voltunk villámló ostorod,
tégy velünk, ahogy megérdemeljük,
legyen meg a Te akaratod!
Küldjed szívünkbe a szerelmes békét,
s küldd az erőt a rossz karunkba!
Küldj halk esőt a földjeinkre
S legyen gondod a barmainkra�!
Önts enyhülést a lelkek tüzére,
s tudsz: szeress! Ha kell: fenyíts!
csak legyen béke, boldog megértés,
miképpen menyben, úgy a földön is.
Nézd: éhezünk, rongyokba járunk,
nincsen koldusabb néped minálunk.
Nézzed a gyermek éhező száját,
asszonyainknak bús Kálváriáját,
ha Te nem segítesz: elveszünk!
Ó, add meg hát a napi kenyerünk�!
Nagyúr! Vétekkel, igaz, megrakódtunk,
gőgösek közt, bizony elsők voltunk,
de most a házunk hamva van fejünkön
s a bűnbánat megtépte köntösünket,
Isten! Istenes szerelemmel
bocsásd meg a mi vétkeinket�!
Minket megvertél magyar-Isten
és megverted az őseinket.
De fiainknak minden más nép,
felejtse el apái vétkét
- sok számolatlan számadásunk -
miképpen mi is megbocsátunk
a mi ellenünk vétkezőknek�
Torkunk rekedt a rimánkodástól�
az ős magyar föld: merülő gálya.
Jaj! Tedd a szent kezed föléje,
oltalmazd meg, vigyázz rája
és ne vigy minket a kísértésbe!
A tenyereden, Isten-apánk
hordod az ember-milliókat.
Mi is elférünk békében ottan,
csak vesd ki köztünk az árulókat!
Nem kell minékünk más hódolása
és nem vágyik a magyar sehová sem,
csak engedj élni�tüzekbe nézni�
tilinkószónál� mesét mesézni
és szabadíts meg a gonosztól! - Ámen.
(vitéz Somogyváry Gyula)
*************************************
u.i.:
Ha valaki netán szeretné a képernyővédőt megkapni; persze a szükséges Serial-számmal együtt- írjon e-mailt a
ketyko@forceweb.hu
címemre...
Ketykó István költő, a topic egykori "magálmodója". |
| spangár-díjas |
| 2007.11.01 19:03:01 |
Mindenszentek estéje van és holnap szeretteinknek, a HOLTAKATNAK állítunk emléket: Halottak napja lesz...
Már hazajöttem családommal a verőcei temetőből, ahol lassan-lassan csonkig égnek(tek) a gyertyák és a mécsesek.
Íme egy halhatatlan,szeretett nagy költőm -Kosztolányi Dezső- verse emlékeztessen mindekit: "hogy mik voltunk..."
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Kosztolányi Dezső:
Halotti beszéd
Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szivünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.
Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.
Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.
Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt,
s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt
a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég:
„Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék”,
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére, és futott, telefonált,
és szőtte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.
Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.
Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt...”,
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt...”
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer. |
| spangár-díjas |
| 2007.10.07 21:26:12 |
In meoriam Hörömpő Gergely
+++++++++++++++++++++++++++++++++++
Nehéz, de szólnunk kell, mert -bár mélyen megrendülten-, de szólni vagyunk KÖTELESEK!
Idézzük Gergő bátyánk szellemét egy újabb versével, mely a Spangár Könyvek sorozat I. kötetében, a PILLANAT c. verseskönyvben jelent meg 2006-ban.
Ketykó István
++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Hörömpő Gergely:
A Golgotán
A baloldali lator végleg
megmakacsolta magát.
Már végképp nem érdekelte semmi,
az se, mi lesz "odaát"...
nincs odaát, gondolta,
csak semmi,
ha kínok között kell elmenni,
legalább most kemény legyek!
Ne röhögjenek az emberek.
Nem...majd tán bocsánatot kérek
álom-királytól!...úgy hörög, mint én.
Sose lesz úr e leköpött alak
ezen a véres földtekén.
Atyjához kiáltoz a gyáva...
Bezzeg én nem könyörgök!
Tudom, dögtemetőre dobnak,
nem is jutnak reám göröngyök.
És mégis-mégis félszemmel elnézem;
ez mintha tudná igazát...
ő valahogy biztos benne,
hogy Atyja várja...odaát. |
| spangár-díjas |
| 2007.10.07 20:52:58 |
A Spangár Könyvek IV. darabjaként
megjelent Hörömpő Gergely Duna-parti
élet című kötete. Rövidebb-hosszabb
írások fűzére ez a kötet, amelyek végtére
összeállnak egy kerek egésszé, és mesélnek
a Szerző gyerekkorának meghatározó
élményeiről. Csodálatos gyerekkor, még
a megpróbáltatások ellenére is, az egész
további életet meghatározó indíttatással,
kényszerűnek tűnő, de könnyen viselt
sorssal.
A nagybeteg Hörömpő Gergely ezen
könyvét a diósjenei hívei és barátai
pénzbeli adománya révén készítették el a
sorozat szerkesztői, amit ajándéknak
szántak a nyugdíjas költő-lelkipásztornak.
A kötet 500 forintos áron megrendelhető
a lapunk impresszumában szereplő email
címeken, vagy személyesen a Rétsági
Művelődési Ház és Könyvtár dolgozóinál.
( A Börzsönyi Helikon szeptemberi számából )
******************************
Ennyi a jó, és most következik a nehezebb, fájdalmasabb hír:
Hörömpő Gergely református költő-lelkipásztor BARÁTOM -gondolom, hogy sok verőcei polgárnak is kedves ismerőse - tegnap hosszú betegség után elhunyt!
Idézzük szellemét, lelkét egy versével és tisztelegjünk ELŐTTE némám, megrendülve.
Ketykó István
****************************
H Ö R Ö M P Ő G E R G E LY
Most már tudom
Sok emberi küszködés után
vezet az út a mennyországba,
olyan csalódások és önbecsapások
tanulsága a bölcsesség ára,
melyet nemhogy másoknak,
magunknak se tudunk kifejezni,
- a versírásnak is meg van a határa,
de a Lélek súgását nem lehet feledni.
Most már tudom, akármikor halok meg,
nem éltem ám hiába.
Lenéztek reám vigyorogva
bolsevisták, majd újgazdagok,
nekem elég volt az, amiket
társaim szeretete adott.
Gazdag voltam és gazdag maradtam,
ha üres volt is sokszor a zsebem,
mert évezredes-nyomorúságú úton
mindig az Isten volt velem.
Most már tudom, akármikor halok meg,
nem éltem ám hiába.
Keveset tettem a jó érdekében…
Mihez és kihez képest, gondolj erre,
de belátásom és kitekintésem volt
az elképzelhetetlen végtelenre.
Kisgalamb szemében láttam az eget,
virágillatban a szerelmem éledt,
adott nekem az Isten sok-sok próbát,
és ad majd nekem örök dicsőséget.
Most már tudom, akármikor halok meg,
nem éltem ám hiába. |
| spangár-díjas |
| 2007.05.27 12:32:44 |
Dsida Jenő:
Pünkösdi várakozás
Kész a világ,
Feszült ünnepi várás
Tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
Sóhajt az Isten Lelke.
Kimérve minden pálya
Megtöltve minden lélek-lámpa,
Ahol csak úr a lét...
De jaj, sötét van,
Mélységes, iszonyú sötét!
A zordon tömeg-árnyék
Némán zokogva kering útjain,
S csak egyet tud és egyet érez...
Most váratlanul vágyón megvonaglik
És felzúg Istenéhez:
Betelt az idő!
Sugarat, fényt, színt adj nekünk,
Mert epedünk!
Fényesség nélkül oly sivár az élet!
Nagy alkotónk, oh mondd ki szent igédet
Legyen világosság!...
És ismétlik mindig erősebben
A felviharzott étheren keresztül
És felharsan az egek harsonája
S a végtelennek zsolozsmája zendül
Zsibongva, zsongva...
És nagy szavát az Úr - kimondja! |
| spangár-díjas |
| 2007.05.17 20:39:33 |
Kedves Webmaster!
Tudom, hogy nem ildomos más honlap linkjét feltenni a verőceire, de megjelent egy tudósítás-sok szép fotóval!!!- a tegnapi váci Dunakanyar költőinek Irodalmi estjéről, mely Girasek Károly barátom magánhonlapjának Címlapján olvasható!
Ketykó István
http://www.retsag.net |
| spangár-díjas |
| 2007.05.15 13:30:27 |
MEGHÍVÓ minden Kedves Irodalombarátnak!
A váci városi könyvtár szervezésében 2007. május 16-án(azaz holnap) 18 órai kezdettel a váci új Főtéren levő ún. Kúriában - a Földhivatal szomszédságában, a Borozó bejárati ajtaján kell bemenni a Galériába!!!- a Dunakanyar költőinek részvételével Szerzői estet tartanak.
A szép plakátok már olvashatóak Vácott, de Meghívót sajnos a váci könyvtár nem készített, így szeretettel én hívok meg minden kedves Fórumtársat, - aki ráér a fenti időpontban- erre az estre!
A meghívott szerzők ÁBC sorrendben:
Ketykó István
Kocsis György
Konczek József
Németh Péter Mikola és
Péter Péter
**********************************************
A szerzői est házigazdája, egyben narrátora a Vácott élő Péter Pál előadóművész.
A tervek szerint minden szerző 20 percet kap a bemutatkozásra; a beszélgetéseket Péter Pál barátom fogja "levezényelni".
***********************************************
Mindenkit szeretettel várok a váci Kúriába holnap 18 órára, akit érdekel a költészet!
Ketykó István Spangár András-díjas költő, Verőce |
| spangár-díjas |
| 2007.05.07 09:20:53 |
Szép jó reggelt és még szebb napot kívánok minden kedves Fórumtársamnak!
Ma van szegény édesanyámnak,-aki 1978. márciusában hunyt el- a nevenapja.
Emlékére idemásolom azt a versemet, mely az Ima bocsánatért c. első önálló kötetemben jelent meg 2000-ben.
Ketykó István
++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Már közelítek feléd ...
In memoriam Darnyi Gizella
Már közelítek feléd Gizella,
Darnyi Gizella, édesanyám ...
Arcod már húsz éve elmerült egy tóban,
de ülepszik a víz; tisztul a kép
s mint kis bolygó,
már közelítek feléd Gizella,
Darnyi Gizella, édesanyám ...
Voltál Napom egykor
üstökösöm; szép, gyönyörű látomás -
csak el ne suhanjak melletted ...
Vonzz magadhoz, hadd csapódjak beléd,
mert voltam benned egykor ...
Vonzz magadhoz,el ne suhanjak melletted - - -
Érzem: már közelítek feléd Gizella,
Darnyi Gizella, édesanyám ...
Mert fáj a lét; fáj a tavasz,
de a nyár talán még megvár, rámköszön - - -
Majd az ősz, vagy a tél eljöhet értem ...
Öltözöm melegebb ruhába,
de addig téríts el száznyolcvan fokkal - - -
még nem akarok találkozni veled...!
Felejtsd el lázálmaimban fogant vágyaim -
bár fáj a lét; fáj a tavasz,
de a nyár talán még megvár, rámköszön- - -
Majd ülepszik a víz; tisztul a kép
s mint kis bolygó,
már közelítek feléd Gizella,
Darnyi Gizella, édesanyám ...
Verőce , 1998. március 19. |
| spangár-díjas |
| 2007.01.10 18:24:02 |
Az alábbi verssel remélem, hogy megfelelek az általam indított topic szellemének:
Baranyi Ferenc:
HELYZETKÉP
Kölyök-kandúr piszkít az ágyra
s prüszköl, mikor megfeddik érte,
a kamra kincsét felzabálja -
rég nem vadászik már egérre,
gazdájának bosszús a képe,
mivel gubát cserélt eben...
Egy biztos: ennyire hülyére
nem vettek minket még sosem.
Vetési varjú szirtre szállna,
mert sassá lenni hajtja vére,
csőrét ma még humuszba vájja,
de karmát holnap őzikébe,
és még attól sem térül észre,
hogy minden őz derül ezen!
Egy biztos: ennyire hülyére
nem vettek minket még sosem.
Nem hallgat bősz hangoskodásra,
ki nem vevő, csak csöndes érvre,
mindegy, kinek hogy jár a szája
ott, ahol hangerő a mérce -
parazsat gyűjt saját fejére,
aki kertelni képtelen.
Egy biztos: ennyire hülyére
nem vettek minket még sosem.
Herceg, a szív mit is remélne?
Ma neked - s holnap se nekem.
Egy biztos: ennyire hülyére
nem vettek minket még sosem.
(Az Anti-Orfeusz című kötetből ) |
| spangár-díjas |
| 2006.12.30 20:32:16 |
Bár ez nem irodalom, de megér egy misét...
*********************************
Gyurcsány és sofőrje egy országúton kocsikázik, amikor elütnek egy disznót. Gyurcsány szól a sofőrnek, hogy azonnal menjen el a farmra, ahonnan a disznó származhatott és magyarázza el a történteket.
Egy pár óra elteltével a sofőr visszatér cafatokra szedett ruhákban, egyik kezében egy üveg borral, a másikban egy szivarral.
Gyurcsány: - Magával meg mi történt?!
Sofőr: - Nos, az apa egy üveg bort adott nekem, a feleség egy szivart, a 19 éves lányuk pedig vadul szexelt velem...
Gyurcsány: - De hát mit mondott nekik?!?!?
Sofőr: - Jó estét! Én Gyurcsány sofőrje vagyok és elütöttem a disznót... |
A fórumhoz csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.
|
|
program - mai napra: 0
