|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| időjárás |
| |
 |
16°C |
|
| |
Nappali: |
Éjszakai: |
| |
 |
17°C |
 |
8°C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DunaWeb Szolgáltató Kft.
2600 Vác, Szüret u. 14.
Tel.: 06-27-999-090
mobil: 20-5262-634
info@dunakanyar.hu
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
 |
|
 |
|
|
| DUNAKANYAR FÓRUM - Verőce Fórum - 0%politika100%konstruktív |
| Jochen |
| 2008.04.26 00:04:10 |
Húú, megvan mi volt olyan furcsa nekem- hol a hajóállomás?? Úgy emlékszem régen volt(hát hogyne, hajózni is mentünk innét..szép volt)...
Miként lehetne a sétányt visszaállítani? Az gyönyörű lenne szerintem.. a római romokat kevesen látták, látják, veszélyes megállni ott- viszont el lehetne sétálni oda, de jó is lenne!! |
| bea |
| 2008.04.25 18:29:46 |
Kedves Nóra,
A Duna-parti telek sorsa tényleg nagyon érdekelne. A gyerekeim sokat jártak le pecázni - sok más pecás is volt ott. Öröm volt az esti kis horgász fények közé lebóklászni. Amióta elkezdték a sitt odaszállítását eltűntek. Rendetlen volt a part, de mégis hangulatos – egy fűkaszával egy napi munkával rendbe lehetet volna hozni.. Szívesen mentünk le szalonnát sütni az esti Duna-partra. Most nyomasztó a magas betontömbök előtt sétálni. Olyan mintha ott is falat akarnának felhúzni?
Csónaktároló építéséről hallottam. Igaz-e? Remélem, nem motorcsónak? Ez nem egy nagy terület, a volt hajóállomás és a vízművek területe között.
Az a mód, hogy drótkerítéssel bekerítették, nem sok jóra mutat.
KÖZÖSSÉGI TERÜLETET miért kell bekeríteni?
*
Férjem, amióta eszét tudja, minden nyarát itt töltötte Verőcén.(több mint 50 év) Mesélte, hogy még a nagynénje férje: Debreczeni Pista bácsi útmérnők is ültetett jegenyefát ott. Arra is emlékszik - amit Nóra is említ - hogy a strandtól a római őrtorony-romokig sétányt volt. A 60-as évek elejéig . Most, amikor a minket érintő kellemetlen építkezés miatt beszéltünk Verőce 2 éve eltávolított főépítészével, mesélte, hogy szerette volna ezt a sétányt visszaállítatni, de nem sikerült elérnie.
Párom azt is mesélte, hogy valamikor a falu főutcáján szederfa sor volt. Ez is egy jellegzetessége volt a falunak. Meg kell nézni régi fényképeken. Igaz, hogy van ennek a fának egy időszaka amikor szemetel’, de nem tájidegen fa. És szép.
Végül egy bejegyzés Verőce történetéből, Nórához csatlakozva:
*
„A félig mezőgazdasági, félig iparos tevékenységet folytató falu életébe a 20. század fordulója hoz nagy változásokat, ugyanis a világvárossá növekedő Budapest polgárai a főváros zsúfoltságából menekülni akarnak, és felfedezik Verőcét. Sorra épülnek meg az impozáns Duna-parti nyaralóvillák a főváros legjobb építészeinek tervei nyomán. Ekkor épül az Ybl-villa, a Swadló-villa, a Villoner-panzió, kiépül a strand, létrejön a gőzhajó-állomás. A falut elárasztják a szobát bérlő nyaralók és a falura küldött "pesti gyerekek", ugyanakkor a magyar értelmiség legjava is hosszabb-rövidebb időt tölt Verőcén. Megfordul a faluban Ady Endre, József Attila, Móricz Zsigmond, Bartók Béla; itt nyaral rendszeresen Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső; nyaranta verőcei villájába költözik Huszár Pufi némafilmszínész, Makai Ödön ügyvéd, Karinthy Ferenc író, Endrődy Sebő etomológus, Giergl Kálmán építész, Ybl Miklós építész; és hosszabb távon itt telepedik le Rozsnyai Kálmán író, Dapsy Gizella írónő, Gorka Géza keramikus, Kodolányi János író, és sokan mások”
*
Van múltja a falunak, és lehet jövője. Ne tegyük tönkre! |
| Kálmán Nóra |
| 2008.04.25 16:54:00 |
Tisztelt fórumozók, tisztelt Robi!
Örömmel tölt el, hogy a fórumozókhoz fordult egy képviselő a jegenyefák ügyében. ( Csatlakozom a gratulálókhoz, erről már mindent leírtak...)
Én ugyan azok közé tartozom, akik tudtak a dologról, hiszen ott voltam a testületi ülésen,és az azt követő falugyűlésen e témában röviden hozzá is szóltam. De osztom kedves fórumozó társam Bea véleményét, hogy honnan is tudhatott volna a falu róla? A falu lapjában semmit nem találni soha az önkormányzati ülésekről, döntésekről, a jegyzőkönyvek hónapnyi késéssel olvashatóak a honlapon. Úgyhogy ne legyen Robi "meglepő, hogy nem került fel a fórum témái közé."
Köszönet, hogy összegezted a saját, valamint a testületi ülésen elhangzott véleményeket. Azt hiszem, a fórumozók is igen fontos szempontokat vetettek fel.
CSatlakozom dr. Deményhez, aki szintén hangot adott annak, hogy nem lehet cserealku tárgya a dolog. Remélem, nem a Közútkezelő hivatalos levéle fogalmazott úgy, ahogy te leírtad, mert ha idézet az alábbi mondat, hogy kérik, hogy "engedélyezzük a kivágásokat, mert "cserébe" megjavítják az útburkolatot és építenek nyúlgátat", akkor nem tudom, hogy sírjak, nevessek, sikítsak, üvöltsek felháborodásomban...
A testületi ülésen hosszasan vitatták már e témát a képviselők, minden elismerésem, tiszteletem azon képviselőknek, akik hozzászólásukkal tanujelét adták józan gondolkodásuknak, a "jó gazda" képe bontakozott ki előttünk.
Azoknak, akik nem voltak ott, azt is leírnám, ami Sz. R. összegéséből kimaradt, de ott elhangzott:
Megtudtuk, hogy nem világos, mely fákról van szó, hiszen az 51 fa nem az összes fát jelenti. A képviselők, az önkormányzat nem kapott konkrétan semmiféle tervrajzot arról, hogy hol is lenne pontosan a nyúlgát, mely fákat érintené a kivágás. ( Persze lehet, hogy azóta van erről információ, akkor hálásak lennénk, ha valaki megosztaná velünk...)
Abban is egyetértettek az ott jelenlevők, hogy igen, a fák vihar esetén veszélyesek lehetnek, a nyúlgát védené az utat az út fenntartója szerint, de nem védené meg a földeket, az út alatt így is, úgy is átszivárogna a talajvíz.
Az út felújításának témájához csak annyi megjegyzésem lenne: érdemes elautózni a Lőtér környékére és megnézni, hogy most milyen állapotban van az ősszel felújított út. Elkeserítő látni, hogy lassan elkezdhetik a kátyúzást...
Lehet, hogy gyenge a felfogásom, de nem értem teljesen, hogy mi a fakivágás és az út felújítása közötti összefüggés.. Ha nincs fakivágás, nincs útfelújítás? Ez most fenyegetés lenne? Mi ez a csereötlet egyáltalán?
Nem hiszem ugyanis, hogy a fák kivágásának cseréje új út-nyomvonalat jelentene, csak akkor lenne értelme a fák feláldozásának. Vagy a helyükbe épülne a nyúlgát? Hova, milyen hosszú lenne pontosan?
Ha ilyen hiányosak az információk, akkor igen nehéz lesz jó döntést hozni. Abban viszont teljesen egyetértek, hogy nem kell várni, addig is meg kell kérdezni a lakosokat, tekintetbe kell venni minden szempontot: az allergiásokat,a környezetvédőkét, az autósokét, a többi falu érdekét is. De érdemes-e feláldozni egy önkormányzati tulajdonban lévő, védettséget élvező fasort pl. egy esetleges árvíz miatt? Nem minden évben van, nem olyan nagyságú, bár persze, minden lehetséges...
Igaza van Jochennek is, az nem lehet, hogy "ami megvan, el kell adni, ami egyedi, meg kell szüntetni, gondozni kellene, nem kivágni"
Ennek jegyében szeretnék néhány információt megosztani a fórumozókkal:
édesanyám (mint hajdani aktív testületi ülésre járó, majd önkormányzati képviselő )emlékezete szerint Alpári György polgármestersége idején fordult az Közútkezelő először az önkormányzathoz a jegenyefák kivágásának ügyében, ha jól emlékszik, 1991-ben. Akkor a testület úgy döntött, hogy csak a beteg fákat lehet kivágni, és helyettük a másik oldalon fákat kell ültetni. Perneky fórumozó megelőzött abban, hogy minősítsem, hogy milyen eredménnyel történt ez akkor meg. A fasor foghíjas, látszik, hogy mennyit nőttek ezek a fák gondozás, öntözés hiányában ( és nem tíz, hanem 17 év alatt, ha jól emlékszünk, ha tévednénk, elnézést.)
Ezért - ha már megkérdezték - az én véleményem az, hogy az autósok védelmében csak a beteg fákat engedjék kivágni, azok pótlásáról gondoskodjon a kivágó, és ameddig nem kapnak a képviselők és a falu lakossága teljes körű felvilágosítást ez ügyben, addig ne engedjék, hogy bárki is hozzányúljon a fákhoz. Ha 1991-től eddig várni tudtak, akkor most is várjanak. ( A falugyűlésen épp ennek adtam hangot: félő, hogy valaki nekiesik a fáknak, jön a levelezgetés, aztán majd csak gyászolhatunk...)
Még egy szempontot vegyünk figyelembe, amely a faluban közszájon forog: ki tudja, ki és mi állhat a dolog mögött, lehet, hogy nem is a fák, az út az igazi indok, sokan területszerzést sejtenek a kivágás mögött....
Kevesen ismerik a fasor történetét: 1928-ban ültette azt a Nógrádverőcei Szépítő egyesület. TEHÁT EZ A FASOR RÁADÁSUL IDÉN LESZ 80 ÉVES!!!!!!!!!!
Ők fontosnak tartották, hogy falunk turisztikai célponttá válása után az olyen jelleget is öltsön: kilátókat építettek, padokat helyeztek el a falu és a Duna-part több pontján, virágosítottak. A strandtól a római őrtorony-romokig sétányt építettek, melyet évente ápoltak, a sétány mellett szép bokorsor állt, növényekkel, padokkal látták el azt. A 60-as évek elejéig létezett ez a sétány, a vízmű megjelenésekor, a terület elkerítésekor látványos, gyors pusztulás lett osztályrésze.
A fasor és a sétány története álljon itt intő példaként: nagyon egyszerű dolog a már meglévő értékeket elveszteni, pótolni azonban annál nehezebb.
Kivánom, hogy minél többen mondják el e témában a véleményüket, jöjjenek el a következő testületi ülésre, ahol a jelek szerint fontos kérdések lesznek megvitatva.
Segítsük a képviselőtestületi tagokat, hogy jó döntést hozzanak!
Ha már Bea fórumozó is említést tett róla, csatlakozom azokhoz, akik szintén tudni szeretnék, mi lesz a sorsa a falu elején található feltöltött területnek.
Kedves Bea, nem titok, hogy ki kapta azt a részt, (még ha csak egy időre is) kérdezze csak meg hangosabban, szerintem nálam illetékesebbek bővebb választ adnak majd a honlapon. Sokan ( és nemcsak a horgászok) gyászoljuk a hajdani nyugodt paradicsom elvesztését. Azóta nincs egy nyugodt, árnyas hely, ahova kisgyerekkel is ki lehetne feküdni a partra, ahol ne az autók zúgását hallanánk, vagy ne repülne ránk nyáron a parton vágtázó lovak patáiról a kavics. Hol van már az az idő, amikor fél Vác ide járt hétvégén strandolni a Duna-partra? ( Én még erre is emlékszem...)
Ha szép, ápolt Duna-partot akarunk látni, mehetünk Verőcétől a Duna-partján akár jobbra, vagy balra is...Csak nálunk nem sikerült azt megóvni.
További jó fórumozást!
Kálmán Nóra |
| dr demeny |
| 2008.04.24 17:52:18 |
Robi!
Ugye, hogy van értelme megkérdezni az embereket?
Milyen jó lenne, ha a V.T. lapjai is teret adnának ilyen kérdéseknek. Többen férnek hozzá. Jelzem ott már az ülésekről sincs beszámoló.
Ami a fasort illeti. A nyárfa nem tüzifaként érték. Papírfának 7-9 eft/tonna Egy-egy ilyen méretű fa 40-70 tonna.
Bútor-, haszonfa (szaunabútorok, beltéri dekor, stb.) esetén többszöröse az ár. Remek üzlet, ki a haszonélvező?
A közútkezelés kötelezettség és nem csere alap fáért.
Lehetőség van fiatalításra, szükség szerint az elhalt(ilyet nem, láttam) fák kivágása és folyamatos pótlása szintén megoldás, kívánatos megoldás.
Maradjon a jelkép! szerintem.
Felcsútdoboz és Etyek között platánsor van. A lélek tartja össze a fák törzsét, de az illetékesek nem fűrészt hanem kertészeket, szakembereket foglalkoztatnak. Tudok még példákat, tölgyfára, hársfára és tudok negatív példát is. -Érdekes egybeesés- Süttő községben is igy tarolták le a dunaparti fákat.
Tisztelt Jochen!
Óvatosan a példálózással, mert holnap ön lehet a hivatkozási alap a falbontásra.
Tisztelettel kérem a képviselőket kérdezzék meg választóikat ha kétségeik vannak. Mi választottuk őket,de tudjuk nem érthetnek mindenhez.
Köszi, köszi Robi így tovább! |
| emeszter |
| 2008.04.24 10:51:30 |
Köszönjük, hogy szóbahozta Szerdahelyi Róbert ezt a témát!
Természetesen csak csatlakozni tudok azokhoz a véleményekhez, hogy nem szabad kivágni, újítani kell. Vagy megfelelő kezeléssel, és/vagy pótlással.
Verőcének jellegzetessége volt a jegenyesor, szerintem senki sem haragszik a szállongó szöszért. Már hiányoltam, hogy miért nem pótolják a kivágottakat. Szigorúan kellene őrködni a védettségen. Csak halkan jegyzem meg, talán az út kezelőjét ki is lehetne hagyni ebből? Mennyibe kerülhet a kivágott fák újra telepítése?
S az is evidens, hogy az olyan trehány munkát, mint a fák törzsének a talajszint feletti elvágása, kerülni kell. Nem akarok politizálni ebben a kérdésben, de mindnyájan tudjuk, mikor dívott az ilyen szemét munka. Csodálkoztam is, hogy így hagyták a kivágók. Talán megkövetelhetjük a jó és rendes munkát?
Gondolom, a Duna parton a feltöltés azért készül, mert valaki már megvette vagy szándékozik megvenni és olyan módon hasznosítani, mint a váci kanyarban. Talán a Polg. Hiv.-ban dolgozók tudnak konkrétumokat? Ha valaki megvette, a szomszédja talán az Önkormányzat volt, és akkor értesítést küldött a Földhivatal. Vagy az Önkormányzat adta el esetleg? Tud valaki valamit? |
| bea |
| 2008.04.24 10:50:10 |
| egyetértek :) |
| -perneky- |
| 2008.04.24 10:25:50 |
T. Fórumosok!
és még egy gondolat!
Hasznosnak és okosnak tartom, hogy az ilyen és ehhez hasonló témákat itt a Fórumon is meg lehessen vitatni azelőtt, hogy arról döntést hozna a testület.
Gratulálok Szerdahelyi Robinak a demokrácia eféle érvényesítéséhez!
Remélem lesz folytatás, várhatunk más témákat is!
Perneky |
| -perneky- |
| 2008.04.24 10:22:29 |
T. Fórumosok!
a jegenyesor kivágása szerintem megbocsáthatatlan bűn lenne. Lsd. nagymarosi "erőmű" építésekor kivágott jegenyefáit.
Ugyan naponta autózam arra és rettegek, hogy szeles időben nehogy baj történjen, a már lehullott ágakat kerülgetem.
Bizonyos vagyok benne, hogy lehet találni megfelő megoldást, amivel a fák megmenthetők és a gát is megépíthető, az út felújítható (már nagyon jó lenne!).
Kertészeti szakemberek segítségével pedig a fák állopota javítható talán.
A fákat lehet pótólni, de mikorra fognak azok majd a levegő minőségébe érdemben beleszólni? Mikorra csillapítják a nagy szeleket?
Számolt már valaki azzal, hogy egy átlagos nyári napon egy ilyen fa mennyi vizet tud elpárologtatni? És a jegenyefasor? Különösen érdekes ez akkor, amikor a Duna vizszintje magas. Azzal egyetértek, hogy a nagyon beteg fákat, amik már nem menthetők, ki kell vágni, de nem az összeset. Azonban azokat pedig pótólni kellene, hogy minél előbb fejthessék ki a jótékony hatásukat.
A kerékpárút felöli részen is nagyon lassan nőnek a fák, pedig azokat legalább 10 éve telepítették. Ráadásul elég sok nem maradt meg, így foghíjas a sor.
Azt agyakorlatot sem tartom jónak, amit eddig csináltak a favágok, hogy a talaj felett 15-20cm-re vágták el a törzset, mert ez is nagyon balesetveszélyes. Jobb lenne a talaj szintje alá vágni a véleményem szerint.
A jegenyefasorról a Testületi jkv- ben lehet olvasni. Ez a jkv már a fönn van!
Perneky |
| Jochen |
| 2008.04.24 08:29:04 |
Elképesztő...ami megvan, el kell adni, ami egyedi, meg kell szüntetni, ha jegenyesor- ki kell vágni..?? Hát nagy kár lenne érte..Ha ez a jegenyesor "nyugaton" lenne, már X éve védettséget élvezne, képeslapokon szerepelne, satöbbi, satöbbi... Gondozni kellene, nem kivágni!!!! Az nem gondozás, hogy néha nekiesnek láncfűrésszel, és az "úgygondolom" ágakat levágják, a betegeket pedig rajta hagyják.. Ha egy ember is lenne a "fűrészesek" között, aki ért a fákhoz(nem piaci érték, stb), az ilyen munkák közben réges rég meggyógyíthatták volna a fákat.. Szép a virágzó gyümölcsfa is, persze, de amint megjelenik rajta egy darab gyümölcs, biztos hogy úgy lopják le majd róla, hogy a fél fát is leszaggatják.
Ááá, ennyi erővel bontsuk le a dunaparti támfalat, mert szürke..
Köszönet Szerdahelyi Róbertnek hogy felhozta ezt a témát, mert én például nem is hallottam róla, hogy ez van... |
| bea |
| 2008.04.24 07:13:55 |
Megjegyzem: ez a nyárfasor szép! A falu jelelgzetessége.
Az öreg fákat megfelelő metszéssel meg lehet fiatalítani. Nálunk, Budán, a Tabánban ezt csinálják.
Miért vannak útban? |
A fórumhoz csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.
|
|
|
 |
 |
 Cégajánló
|
|
|
|
|
|
|
|
Hirdetés
|
|
|
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
|
|
Hirdetés
|
|
|
Hirdetés
|
|
|
Hirdetés
|
|
|
|
