|
|
|
|
|
|
|
|
|
időjárás |
|
|
16°C |
|
|
Nappali: |
Éjszakai: |
|
|
17°C |
|
8°C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DunaWeb Szolgáltató Kft.
2600 Vác, Szüret u. 14.
Tel.: 06-27-999-090
mobil: 20-5262-634
info@dunakanyar.hu
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DUNAKANYAR FÓRUM - Verőce Fórum - Azoknak, akiket érdekel a helytörténet |
Kálmán Nóra |
| 2008.02.19 22:31:27 |
Tisztelt fórumozók!
Az elmúlt hetekben több emailt kaptam, amelyben megköszönték, hogy megemlítettem: létezik olyan kiadvány, amelyben információk találhatók Verőce zsidó emlékeiről.
Akkor nem tudtam pontosan megjelölni a könyv címét, azóta visszakaptam a kölcsönadott példányomat.
A könyv pontos címe: Eleink öröksége ( alcíme: A Dunakanyar és az Ipoly-vidék zsidó emlékhelyei )
A kétnyelvű ( magyar és angol ) kiadvány a Váci Zsidó Hitközség megbízásából az Ex Libris Kiadó gondozásában 2005-ben jelent meg.
Kedvcsinálóul álljon itt a hátoldalán levő ismertető szövege: „Könyvünk hiánypótló kiadvány, amely turisztikailag és történelmileg is hiteles információkkal igyekszik szolgálni a térség zsidóságának egykori sorsáról. Kétnyelvűsége kapcsán hasznosan forgathatják a térségbe érkező külföldi zsidók és nem zsidók. Ajánljuk a hazai túrázást kedvelőknek is, legfőképpen fiatal olvasóknak.”
A könyv 210 oldalának első 25 oldala a „A magyar zsidóság története dióhéjban” címet kapta. A következő, ettől kissé hosszabb részben a váci zsidóság történetéről olvashatunk. Majd a 113-210 oldalon ABC sorrendben a térség 14 településének ( Göd, Kosd, Nagybörzsöny, Nagymaros, Penc, Rád, Szentendre, Szob, Szokolya, Sződ, Sződliget, Tahitótfalu, Vámosmikola, Verőce ) zsidó emlékeiről, az itt lakók sorsáról kaphatunk képet.
Mit tudhatunk meg az említett kiadványból és Szomszéd András: Verőcei évszázadok című könyvéből?
Sz. A. a Váci Püspöki Könyvtárban található váci egyházmegyei Schematizmusok adatai alapján a izraelita vallást követők községünkben való letelepedésének nyomait 1848 utánra teszi. Könyvének 155. oldalán található táblázatában az 1860-as év adatainál 5, 1863-as évnél 2 zsidó vallású lakos szerepel. A 162. oldalon található, a 1890-1941 évek közt itt lakók számának, nemzetiség és hitfelekezet szerinti megoszlási arányának bemutatását bemutató táblázatban figyelmen követhetjük az izraelita vallásúak számának alakulását.
Az eleink öröksége című könyv Verőcét bemutató 4 oldalának első oldalán szintén találhatunk egy összesítő táblázatot.
Ezekből kiderül, hogy 189o-ben már 35, 191o-ben 54 vagy 55 ( itt eltérnek a 2 könyv adatai ), 1931-ben 61, 1941-ben pedig 39 zsidó származású lakos élt községünkben. A szöveges magyarázatból azt is megtudjuk, hogy településünkön már az 1840-es évektől vannak jelen zsidó családok. Valamint az is, hogy a „ 1920-as jelentős növekedés abból adódott, hogy a nyaralóval rendelkező pesti zsidókat is „ itt „írták össze, nélkülük ez a szám csak 56 lett volna. 1930 után a csökkenés oka elköltözés volt.” Az utolsó bekezdésekből megtudjuk, hogy Verőcéről 38-40 zsidót szállítottak a váci gettóba, majd Auschwitzba, ahonnan 8-an tértek vissza.
Az Eleink öröksége című könyvben ha nem is túl sok, de néhány érdekes információt találhatunk az itt élt családokról, a teljesség igénye nélkül kiragadnék néhányat azok közül, akiknek lakóházának, üzletének nyomai még ma is fellelhetőek. ( Az első három épületről képet is találhatunk a könyv fényképgyüjteményében.)
Blau Hermann kóser mészáros háza és üzlete a Rákóczi út 66. sz. alatt volt található, „ eredeti megjelenését őrzi napjainkban is” ( a kép felirata ).
Rotschild Árpád a környék legjelentősebb építőanyagkereskedője volt, nagy, polgári lakása az Árpád út 74-76 szám alatt látható, szemben vele telephelyének maradványai is fellelhetők.
Reich Péter pékmester üzletét és lakóházát a Csallóköz út 3. sz. alatt láthatjuk.
Említésre kerül a Salamon-Ádler cég szatócsüzlete, a Blau család másik ágának hentesárú és vegyeskereskedése ( Rákóczi út 31. számú ház ), Mérő Dávid bádogosmester műhelye ( Maros utca 14. sz.)
A könyv sorai megemlékeznek dr. Nádor Györgyről, (sajnos, vezetéknevét tévesen i-vel írták, valamint további nyomdahibaként belgyógyász titulus szerepel neve után ) a falunk lakói által tisztelt sebész-traumatológus szakorvosról, családjának lakóháza az Árpád út 10. alatt található, és nem a 3. sz. alatt, ahogyan az a könyvben tévesen szerepel. ( A könyvben nem szerepel, de úgy tudom, hogy édesapja Schwarz Gyula ( és nem György, mint ahogy azt a könyvben írják ) a Wollner Sámuel fakereskedő veje volt.
A családok nevén kívül megtudhatjuk, hogy a verőcei zsidók rabbit nem választottak, imaházat nem építettek, a kezdetektől fogva a váci zsinagógában imádkoztak.
A hitélettel kapcsolatos egyéb eseményeket, családi és vallásos ünnepeket Vácon tartották.
A zsidó temetőben a könyv szerint 20 sírhely található.
A könyv is megemlíti, hogy a köztemetőben álló, II. világháborús emlékmű obeliszkjébe belevésték a holokauszt áldozatainak nevét is. |
dr demeny |
| 2008.02.08 20:07:10 |
Ismeretlenúl is gratulálok Dr. Szomszéd úr munkájához. jó lenne ha az újabb kutatási eredményekről is tudomást szerezhetnénk újabb olvasmányos, tanulságos munkáján keresztül |
Kálmán Nóra |
| 2008.01.26 23:44:47 |
Tisztelt fórumozók!
Egy másik témánál említést tettem dr. Szomszéd András: Verőcei évszázadok című könyvéről.
Akkor még bizonytalan volt az időpont,de most mindannyiunk örömére kinyitott a könyvtár, így boldogan ajánlhatom azok figyelmébe is a könyvet, akiknek anyagi helyzete nem teszi lehetővé annak megvételét.
Könyvtárosunktól megérdeklődtem, több kölcsönözhető példány rendelkezésre áll.
Ha valaki pedig meg szeretné vásárolni azt,( utánajártam, személyesen bennt voltam a hivatalban e célból ) igaz a hír, amit az egyik fórumozó már megemlített: a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportjánál vannak megvásárolható példányok, a könyv ára 2000 Ft.
De a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy miközben a verőceiek egy része talán nem is tud e munka létezéséről, az írójáról, a könyv megszületésének körülményeiről, eközben Szomszéd András az interneten folyamatosan figyeli a verőcei eseményeket, olvassa a fórumot, és még arra is vette a fáradtságot, hogy telefonon utánaérdeklődjön, ki lehet az, aki megemlítette a munkáját. És az is kiderült egy vele folytatott másik telefonbeszélgetésem során, hogy ugyan azóta további falvak sorának írta meg a történetét, mégis tele van verőcei emlékekkel,szerettel emlegette a munka megírásában segítők neveit, sok érdekes történetet említett még meg, amely kimaradt a munkából, tanácsokat, ötleteket sorolt, csak úgy érződött a falunk iránti szeretet a hangjából.
Olvasói nevében ezúton üdvözöljük, további jó munkát kívánunk, szeretettel látjuk, ha erre járna felénk a messzi Nógrád megyéből!
Tisztelettel
Kálmán Nóra |
A fórumhoz csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.
|
|
|
|
|
Cégajánló
|
|
|
|
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
|
|
|