A magyar történelmi egyházak a közoktatási intézményeik fenntartására a törvények értelmében kiegészítő normatív támogatást kapnak az államtól. A gyakorlatban viszont az iskolák még most is a 2008-as támogatás kifizetésére várnak. A szocialista kormány négy nappal a zárszámadási törvényben előírt határidő után hozta nyilvánosságra az adatokat, melyből kiderült, hogy az egyházi oktatási intézményekben tanuló gyermekek után közel 15 ezer forinttal kevesebb támogatást fizetnek ki - másfél évvel később. Az alkotmányellenes lépés ellen valamennyi érintett egyház tiltakozik.

A Magyarországon működő egyházi oktatási intézmények feladataik ellátására kiegészítő normatív támogatásra jogosultak az államtól, mely összeg az alapnormatívához hasonlóan a tanulók létszáma után jár annak megfelelően, hogy az önkormányzatok átlagosan mennyit költöttek az előző évben szintén az alapnormatíván felül iskoláikra és óvodáikra. Az egyházi iskolák kiegészítő támogatása évek óta nem zajlik zökkenőmentesen. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy két évvel korábbi vizsgálata eredményeképpen azt állapította meg, hogy 2005-ben és 2006-ban az összes egyházi iskolának járó kiegészítő normatíva fizetések terén az államnak 2,7 milliárd forint az adóssága, amely összeget azóta sem fizetett ki.
A 2008-ban járó, eddig kifizetetlen támogatás összegét négy nappal a zárszámadási törvényben előírt határidő után hozták nyilvánosságra. A kormányrendeletben meghatározott pótlólagos támogatás összege gyermekenként átlagosan 34 ezer 272 forint, amit másfél éves késéssel, 2010 első félévében két egyenlő részben kell kifizetnie a kormánynak. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Gazdasági Bizottsága közleményben adott hangot felháborodásának amiatt, hogy a megjelölt összeg diákonként 13429 forinttal alacsonyabb a vártnál. Az egyház álláspontja szerint a kiegészítő támogatás összegének meghatározásánál - a törvényekben és a Vatikáni Szerződésben foglaltaktól eltérően - a kormány most sem vette figyelembe az egyházak számításait és az ÁSZ korábbi útmutatásait, így az egyházi iskolákba járó gyermekek lényegesen kevesebb támogatást kaptak, mint az önkormányzati intézmények diákjai. A MKPK Gazdasági Bizottsága elfogadhatatlannak tartja az egyházi iskolákba járó gyermekek ilyen súlyos diszkriminációját és arra kérte a kormányt, hogy haladéktalanul küldje meg a számítás alapadatait és az ÁSZ véleményét.

Alkotmánybírósághoz fordulnak az egyházak
A csökkentett összegű támogatással kapcsolatban Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az MKPK elnöke is megszólalt: „Ezek az adatok, különös tekintettel a hivatalos indoklásukról és mértékükről az utóbbi hónapokban nyilvánosságra hozott legkülönbözőbb és egymásnak ellentmondó állami közlésekre, azt mutatják, hogy a törvényesség és a jogbiztonság egyházi intézményeink tekintetében folyamatosan csorbát szenved”. Az egyházfő hozzátette, hogy a jogállamiság elve megkívánja, hogy az állam törvényszabta fizetési kötelezettségeit állampolgáraival szemben is határidőre, egyoldalú halogatás nélkül teljesítse, amiként ezt külföldi hitelezőivel szemben mindmáig megteszi.
A hét közepén aztán összeült az MKPK Állandó Tanácsa és megtárgyalta az egyházi iskolák aktuális kérdéseit. Megállapodtak abban, hogy sem részben, sem egészében nem mondanak le az egyházi iskoláknak 2008-ra járó közoktatási kiegészítő támogatásról, amelyre egyébként az Apostoli Szentszék engedélye nélkül joguk sem lenne, ezért úgy döntöttek, hogy az ügyet jogi útra terelik. A testület döntött arról is, hogy az Alkotmánybíróságtól kéri a 2008-as közoktatási kiegészítő támogatást meghatározó kormányrendelet, valamint a közoktatási törvényt módosító tavalyi ide vonatkozó törvény felülvizsgálatát, mivel azok több ponton sértik az egyházak oktatással kapcsolatos alkotmányos jogait és az Apostoli Szentszékkel kötött nemzetközi szerződést. Az Állandó Tanács közölte, hogy az Alkotmánnyal több ponton ellentétes a kiegészítő támogatás rendszerének idéntől hatályos szabályozása is. A parlament tavaly ősszel úgy módosította a közoktatási törvényt, hogy az egyházi iskoláknak járó kiegészítő támogatás összegéből le kell vonni az önkormányzatoktól bármilyen formában kapott támogatást. Ez egyebek között azt is eredményezi, hogy az önkormányzati ingatlanban működő egyházi iskolák piaci bérleti díjat fizetnek a központi költségvetésnek az olyan önkormányzati ingatlanok használatáért is, amelyek az egyházi iskolák államosítása folytán kerültek önkormányzati tulajdonba. Az egyházak alkotmányban biztosított oktatási szabadságát korlátozza az a másik módosítás is, amely szerint az önkormányzati ingatlanban működő egyházi iskolák helyben lakó tanulói után járó egyházi kiegészítő támogatás összegét a központi költségvetés megfizetteti az önkormányzatokkal.
A Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöksége szintén közleményben reagált a hírekre, amelyben felszólította a kormányt, hogy késedelem nélkül alkosson rendeletet az egyházi közoktatási intézmények 2008-as kiegészítő támogatásának elszámolásáról. A zsinat lelkészi elnöke, Bölcskei Gusztáv által jegyzett nyilatkozat hangsúlyozta, hogy a kormányrendelet hiánya „azt a jogos aggodalmat kelti, hogy a kormány az egyházi fenntartásban működő közoktatási intézmények diákjait és azok családjait szándékosan megkülönböztetetten hátrányos helyzetbe kívánja hozni”.
A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata és az Országos Elnökség szintén elfogadhatatlannak tartja a 2008-as kiegészítő támogatás pótlólagosan meghatározott összegét, egyúttal kifogást emelt az oktatási intézményeikben tanuló gyermekek és családjaik hátrányos megkülönböztetése, valamint az összeg kiszámításának módszere ellen. „A Magyarországi Evangélikus Egyház bízik abban, hogy az egyházak és a magyar állam viszonyát a jövőben a jogállamiság keretei határozzák meg” – zárul az Ittzés János elnök-püspök, Prőhle Gergely országos felügyelő, Korányi András a zsinat lelkészi elnöke, és Muntág András, a zsinat nem lelkészi elnökének kézjegyével ellátott nyilatkozat.

Esztergomi iskolák: hiányzó tízmilliók
Esztergomban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem két kara és a hittudományi főiskola mellett további közép- és alapfokú intézmények állnak az egyház fenntartásában. A Vitéz János Gyakorló Általános Iskolát a 2008-as kiegészítő támogatás csökkenése annyiban nem érinti, hogy gyakorló intézményként egyébként is dupla normatívára jogosultak. A Mindszenty József Katolikus Általános Iskola és az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola, Óvoda és Általános Iskola azonban saját bőrén érzi az egyre csökkenő állami támogatás hiányát. Chalupa Zoltán, a közel 1200 gyermeket nevelő, a Szatmári Irgalmas Nővérek Rendje által fenntartott Szent Erzsébet iskola igazgatója elmondta: a 2008-as kifizetéssel kapcsolatos fejleményeket is az egyházi iskolákat évek óta sújtó intézkedés-sorozat részeként tekintik. Az utólag kifizetendő tavalyelőtti kiegészítő támogatás csökkentése révén várhatóan 10 millió forinttal kevesebb forráshoz jut az intézmény, de ennél sokkal érzékenyebben érinti az iskolát az, hogy az - önkormányzati intézményeknek is járó - alap normatívából való drasztikus elvonás miatt idén 90 millió forinttal kevesebbet kapnak, mint tavaly, pedig az alaptámogatás már 2009-ben sem fedezte a bérköltségeket sem - hangsúlyozta az igazgató. A nagy létszám ugyan bizonyos védelmet jelent, hiszen van lehetőség a pénzösszegek átcsoportosítására, ugyanakkor önálló intézményként nagyobb kiadásokkal kell számolniuk az adminisztrációra, a takarításra, a karbantartásra és egyéb fenntartási költségekre.


Forrás: www.esztergom.hu